Bevallom, nagyobb mámort lelek a szenvedélyben, mint az imában. Az efféle szenvedély már ima. Bevallom, még mindig imádkozom, hogy érezhessem szeretőm ajkának érintését, simogató kezét, karjainak ölelését. Bevallom, még mindig éhezem rá, hogy testem lángra gyújtsák, hogy felébredjünk egy álomban, távol e zavaros helytől, ahol már nem is vagyunk önmagunk. Tudni akarom, hogy ez örökre, mindörökre az enyém.

Kapcsolódó idézetek

1. Hadd fejezzem be egy vallomással: hónapok óta van egy egészen rövid, reggeli imádságom: "Add, Uram, hogy jobban szerethessek, mint tegnap!" Ennyi az egész. Szívesen átadom, mert ebben minden benne van. Gyökössy Endre
2. Amikor az ember már a szívét is meghaladja, egész lénye arra vágyik, hogy virágba borulhasson, ezért egész lényét meg akarja osztani másokkal - ez az ima állapota. Osho
3. Ez a másikkal való széttéphetetlen egység kérdése. Hogy szeretem, és vele akarok lenni, vele akarok szenvedni, és vele akarok meghalni - mert számomra nagyobb gyötrelem, ha eltépik tőlem a szerelmemet, a lelkemhez, testemhez tartozó lényt, mint vállalni vele bármilyen poklot és szenvedést. Müller Péter
4. Ha alszom, rólad álmodom, ha ébren vagyok, arra vágyom, hogy a karjaimban tarthassalak. A távolság csak megerősített abban, hogy az éjszakáimat melletted, a nappalaimat a szíved-lelked társaként akarom tölteni. Nicholas Sparks
5. Kedves Istenem, kérlek, szabadíts meg engem a hamis vágyaktól, és vedd el fájdalmamat! Vedd el tőlem a kényszeres énemet, és mutasd meg nekem, ki is vagyok valójában! Édes Istenem, kérlek, adj nekem egy új kezdetet! Szabadítsd meg bilincseitől a szívem, hogy végre egy szabadabb életet élhessek! Ámen. Marianne Williamson
6. Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínûleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet, mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. Márai Sándor
7. Nem kérek azokból a szalmaláng-szenvedélyekből, amelyek elkápráztatnak, elemésztenek vagy megperzselnek; a nagy, a szent, a mélységes és komoly szerelmet hívom, várom és áhítom, amelyet a lélek minden hajlama és ereje éltet. S ha magamra kell maradnom, inkább megőrzöm reményemet és álmomat, semhogy elalkudjam lelkemet. Henri-Frédéric Amiel
8. Minden újabb percben, Amiben magány vár engem, Erős vágy él bennem, Hogy újra átélhessem Azt a szépséges csodát, A gyönyör édes mámorát, Amit lényed adni tud, És ami a szívemhez jut. Depresszió
9. Néha szeretném úgy venni a napot, ahogy jön. Enni, amikor éhes vagyok, aludni, mikor álmos vagyok, szeretni, amikor szerelmes vagyok. Sőt talán még dolgozni is egy kicsit, amikor kedvem van. Néha leküzdhetetlen vágyat érzek, hogy csak lebegjek, vagy esetleg elmerüljek. Ingmar Bergman
10. Néha szeretném úgy venni a napot, ahogy jön. Enni, amikor éhes vagyok, aludni, mikor álmos vagyok, szeretni, amikor szerelmes vagyok. Sőt talán még dolgozni is egy kicsit, amikor kedvem van. Néha leküzdhetetlen vágyat érzek, hogy csak lebegjek, vagy esetleg elmerüljek. Ingmar Bergman