Csak állok itt az átkozott esőben, és hallgatom a szívem halk szavát: bár túl sokat nem lehet várni tőlem, de lehetnék a kutyád legalább.

Kapcsolódó idézetek

1. A hídon állok, várok a sötétben. Azt hittem, mostanra már itt leszel. Semmi sem történik, csak az eső esik, sehol egy lábnyom a földön. Figyelek, de sehol egy hang. Avril Lavigne
2. Éj leple alatt várlak-várlak, de a szél esőt hoz csupán. Maszaoka Siki
3. Öl elgondolni, hogy, mint gondolat, Nem ugrom hozzád mérföldeken át, De, túl sok sár s víz keveréke, csak Sírok, s várom az idő vigaszát. William Shakespeare
4. Tekintetemmel az eget fürkészem, kétségbeesetten várva az esőt, hogy cseppjei elrejtsék a könnyeimet, és soha senki ne lássa, hogy sírok. The Temptations
5. Hallgatom halk szuszogásod, ez most minden örömöm, az ember oly tehetetlen, ha a kaszás áll a küszöbön.
6. Miközben alszol, én az esőben állok, és nézem, ahogy a cseppek a hajamról az arcodra hullanak, és te mintha mosolyognál álmodban, de mégis néma vagy. Tisza Kata
7. Ha sírok az esőben titokban, Még olyanom sincs, akivel megosszam.
8. Szóval ez a szeretet - gondolja a kutya, és könnyes lesz a szeme, és alázattal csóválja a farkát. Hogy vár valakit az ember, és nem törődik semmi mással, a saját életével sem törődik, csak vár valakit, aki nem is biztos, hogy jönni fog. Békeffi István
9. A leforrázott kutya az esőtől is fél.
10. Ordítanék utánad, de hiába: oly néma vagyok, béna, mint az állat, és mint a kő, mely megütött, s utána ha belerúgsz, még felvérzi a lábad. Váci Mihály