Még reggel, amikor szólni kezd a csend: madárdal hangzik, és tûnnek az árnyak, átjár a drága, vigasztaló tudat, hogy egyedül is - ott vagyok Tenálad!

Kapcsolódó idézetek

1. Van, amikor a csend hangosabban beszél, és a legnagyobb vigaszt az nyújtja, ha valaki csak ott van mellettünk. William Paul Young
2. Az ágon hó pihen, csillog a fénye. Házakból szólni kezd halkan egy ének. Béke és csend honol, lelkedben érzed. Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!
3. Ahogy múlik az ég, ahogy fölkel a nap, A gyûlölet végre a múltra marad, És a fák, a vizek, és a tétova szél, S a néma hegyoldal is újra beszél. Dés László
4. Nyáridőben, az alkonyi erdőn ezer élet lüktet. Sosem érzed azt, hogy egyedül vagy! Hallod a madarak énekét, ami lelket melengető érzéseket ébreszt minden emberben. Te sem vagy kivétel. Aztán, amikor beáll a sötétség - szinte varázsütésre - néma lesz a táj. A Hold még nem kél, nincs, ami egy fikarcnyi világosságot adna a lábaid elé. Magadra maradtál... elpártolt tőled minden, s a "mindenki itt hagyott" érzés kerülget. Jönnek a gondolatok, amire aztán nem tudsz visszaemlékezni soha többé. Andalító tücsökzene indul, s vele együtt megannyi kobold lépésének neszezése a száraz avaron. Sosem voltál egyedül!
5. Rólad szól minden reggel, Hozzád vezet minden út. A világ nélküled már semmit nem jelent, A világ nélküled, meghalt a szó és a csend. Republic
6. Nem vagy egyedül. Ismerősökkel bukkantok egymásra, összefuttok, összebukkantok. Ez persze lehet tömeges magány is, az egyedüllét öröme nélkül. Közben nem tudsz beszélgetni a fákkal és a madarakkal, mert a zajban nem hallod a hangjukat.
7. Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. Wass Albert
8. Immár minden bércet Csend ül, Halk lomb, alig érzed, Lendül: Sohajt az éj. Már búvik a berki madárka, Te is nemsokára Nyugszol, ne félj. Johann Wolfgang von Goethe
9. Ha ilyen kora hajnalban kint jársz, nem érted, miért nincs több ember az utcákon, mások miért nem élvezik a nap kezdetét. Szinte bûn kihagyni az első napsugarakat, a madárcsicsergést, a levegő finom frissességét. Ilyenkor kiváltságosnak érezheted magad, amiért ott vagy a kezdeteknél, megelőzve mindenki mást. Chris Greenhalgh
10. Már hosszabbak az árnyak, kell mosoly, mely biztató. Ki egyedül ünnepel, annak vigasz legyen a szó! Kormorán