Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és megbízhatatlanok. Egy szervezet erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni egy közönséges földi halandóból, mint amire az képesnek látszik, előhívja-e rejtett energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában. Egy szervezet célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé.

Kapcsolódó idézetek

1. Két okból is egy szervezet a legjobb hely, ha az ember meg akarja változtatni a világot: 1. A szervezet nem terméket, hanem meggyőződést árul. 2. Ahhoz, hogy egy szervezet meggyőződést áruljon, ideálok kellenek. (...) Az ideálok vonzzák a fiatalokat és a többi idealistát. Dorthe Nors
2. Ha ránézünk a különféle hatalmi hierarchiákra, és azok intézményeire, mindenekelőtt az államra, azt látjuk, hogy azok egyáltalán nem azt a célt szolgálják, ami miatt elvileg léteznek. Az állam hatalmi rendje elvileg azért van, hogy védje az emberek jogait és biztosítsa köztük a békés együttélést. A valóságban azonban az államhatalom mindig egy szûk elit javát szolgálja a tömegek elnyomása és kizsákmányolása révén.
3. A képességet a sikerrel összekötő szál laza és rugalmas. Könnyû megtalálni a kiváló minőséget a sikeres könyvekben, és ugyanilyen könnyû észrevenni ennek a hiányát a kiadatlan kéziratokban, az olcsó vodkákban vagy az elismertségért küzdő emberekben. Könnyû azt hinni, hogy a mûködő ötletek jó ötletek, a sikeres tervek alapos munka eredményeképpen születtek, a sikertelen ötletek és tervek esetén pedig már valami a megszületésükkor sem stimmelt. Könnyû a legsikeresebbekből hőst csinálni, és megvetéssel nézni a legkevésbé sikeresekre. A képesség azonban nem garantálja az eredményt, mint ahogyan az elért eredmény sem arányos a képességgel. Ezért nagyon fontos mindig az eszünkben tartani az egyenlet másik tényezőjét – a véletlen szerepét. Leonard Mlodinow
4. Mi indokolja a kormányzat létezését? Miért mondanak le szabadságukról és alkotókészségükről az emberek, és ruházzák át néhány kiváltságosra? Miért teszik képessé őket arra, hogy kényükre-kedvükre használják a közösség erejét? Tán oly különleges tehetséggel vannak megáldva, hogy elég megcsillantani tudásukat, és máris mindenki elhiszi, hogy hivatva vannak emberek ezreinek nevében fellépni és képviselni érdekeiket, mindenkiét, az érintetteknél is hatékonyabban? Egy kis okoskodástól már oly tévedhetetlenek és feddhetetlenek, hogy a közösség tudásukra és jó szándékukra bízhatja sorsát? S még ha létezne is határtalan jóság és határtalan tudás, s feltételeznénk azt - amire még nem volt példa a történelemben - , hogy a kormányzati hatalmat mindannyiunk közül a legrátermettebbek és a legderekabbak birtokolják, vajon kormányzati hivataluk elősegítené-e magasztos képességeik kibontakoztatását? Errico Malatesta
5. A világon semmi sem helyettesítheti a jó öreg kitartást, a tehetség sem. Nincs gyakoribb a tehetséges, ámde sikertelen embernél. A zsenialitás sem. Az el nem ismert zsenialitás közhelynek számít. A mûveltség sem, hiszen a világ tele van mûvelt bolondokkal. Egyedül csak a kitartás és az elszántság bír erővel.
6. Én azt hiszem, hogy az ember akkor teljesítette a küldetését, ha mindazokat a képességeket, amelyek benne rejtőznek, felszínre hozza és átadja a többi embernek. Ehhez nem kell semmiféle különleges tehetség. Sokkal inkább szükség van elszántságra és kitartó erőre. Ha az ember a saját egyéniségét hozzáadja az egészhez, ha tesz valamit a köz érdekében, akkor nem élt hiába. Mihály Tamás
7. A tudományban nélkülözhetetlen az együttmûködés. Nincsenek magányos zsenik, nincsenek gonosz zsenik, és nagyon ritkák a született lángelmék is. A tudományt szinte mindig teljesen hétköznapi emberek szolgálják, akik csoportokban dolgoznak, vagy legalábbis összedolgoznak más, hozzájuk hasonló vagy éppenséggel az övéktől egészen különböző területeken tevékenykedő kollégáikkal, és így gyarapítják a tudást. Adam Rutherford
8. A cél az, hogy találjuk meg azokat a tulajdonságainkat, amelyek segítségével olyan területeken harcolhatunk, amelyeken a nálunk erősebbeknek nem éri meg küzdeni. Az adott képességeink mellett ez a stratégia adja a legtöbb esélyt a túlélésre. Mérő László
9. Egyesek szerint a zseni képes rendszerbe foglalni a különálló dolgokat, szintetizálja az ismereteket, meglát mások számára láthatatlan összefüggéseket.
10. Az emberek olyan egyszerû lények, könnyen kiismerhetők, megszokod őket, és aztán már nem tudnak meglepetést okozni. Mindenki valami egészen egyértelmûre vágyik. Valami egészen mindennapos dologra. Emberi kapcsolatra és a hús érintésére, időnként egy csipetnyi hatalomra, de nem túl sokra, nehogy véletlenül felelősséggel járjon. Felelősségre senki se vágyik. Jasmin B. Frelih