Egyszer majd hûs eső permetez, és minden asszony a te arcod viseli, s a te szoknyáidat. Jön hatalmas, fehér madár is, holdat tojik az égre.

Kapcsolódó idézetek

1. Halihó! Hull a hó! Megjött a Télapó. Hoz a hátán felhő-málhát, meg-megrázza ősz szakállát - s hull a hó. Halihó!
2. Édesanyám: haja hó, nagy csendemen takaró. Szavam hullik, hó szakad, szállnak múltból madarak.
3. Gyöngy veri az embert. Víz árad a földeken. Minden madár sző-fon; készül a könnyem.
4. Természet! emeld fel örök törvényedet, S mindenek hallgatni fogják beszédedet. E kézzel fogható setétség eltûnik, Az éjnek madara húholni megszûnik. Egy jóltévő világ a mennyből kiderûl, S a sok kigondolt menny mind homályba merûl. Csokonai Vitéz Mihály
5. Hull az eső cefetül, holnapra tán kiderül, hogy az égbolt kiderül- ééé! Szabó Magda
6. Múlik már a nappal, Jő az éjszaka, Hosszú esti árny lép Az égen tova.
7. Az eső minden tetőre egyaránt esik.
8. Piros kis fellegek fedték imént a fél eget mint egy eltépett mennyei nagy rózsa hulló szirmai. De jött a hamvas szürkület, s mindegyik bús lett, szürke lett, mint óriási lőtt madár tolla, ha hullva szerte száll. És most lejött a csendes éj, s fehér lett újra mind, fehér. Szerettem rajtuk ezt a színt. De jött egy szél s elvitte mind. Babits Mihály
9. Intést kaptál, szólt a naptár, világ készül karácsonyra, (...) Mindenféle szépre, jóra, érzelmesre, meghatóra, Minden múltat elfeledve, ünneplőre kong az óra, S embert isten megsegíti; ő is készül, látható: Hull a hó, hull a hó, hull a... hull a... hull a hó. Gábor Andor
10. Fázol? várj, betakarlak az éggel, hajadra épül a hímzett csillagok csokra és holdat lehellek a szemed fölé. Radnóti Miklós