Ugrás a tartalomra
Egzisztenciális kockázat (...), hogy valójában egy szimulációban élünk, és ezt a szimulációt ki fogják kapcsolni. Úgy tûnhet, hogy nem sok mindent tehetünk ez ellen. Mivel mi vagyunk a szimuláció tárgyai, nincs lehetőségünk befolyásolni, hogy mi történjék benne. A legjobb módszer a kikapcsolás elkerülésére az, ha igyekszünk érdekesek lenni a szimuláció megfigyelői számára. Feltételezve, hogy valaki valóban figyeli a szimulációt, jogosnak tûnik az a feltételezés, hogy kisebb valószínûséggel kapcsolja ki, ha az leköti a figyelmét. Rengeteget töprenghetnénk azon, mitől érdekes egy szimuláció, de az új tudás létrehozása kétségkívül kritikus része lenne.
Kapcsolódó idézetek
-
Változások mindig lesznek, nekünk pedig a következő lehetőségeink vannak: vagy megpróbálunk konstruktív módon részt venni benne, vagy igyekszünk meggátolni a bekövetkezését, vagy egyszerûen nem veszünk róla tudomást. Szerintem a megakadályozására törekedni teljesen hiábavaló, a figyelmen kívül hagyása pedig felelőtlenségnek tûnik.
-
Nem látom, hogy (...) a kontrollt a gépeink felett mitől veszíthetnénk el - még akkor is, ha valóban sikerül emberi értelemben intelligens gépeket létrehoznunk. Csak rajtunk múlik, hogy mindig legyen rajtuk egy kikapcs gomb, és mindig fogunk tudni gondoskodni arról, hogy ez ellen a gomb ellen ne tudjanak védekezni. Mi építjük őket akkor is, ha bizonyos feladatokban már ma is sokkal értelmesebbek nálunk. Ezzel együtt a veszély mégis valós. A televízión is van kikapcs gomb, mégis sokan nem képesek azt megnyomni akkor sem, ha halálosan unják az összes mûsort. Nem a mesterséges intelligencia fejlődésétől kell hát félnünk, hanem saját magunktól.
Mérő László
-
Jobb megtanulni, hogyan profitálhatunk a halálfélelemből, mint figyelmen kívül hagyni. Nem kell úgy élnünk, hogy kísért minket a halál, de muszáj tudatában maradnunk a létezés törékenységének. Ez a megértés segíteni fog, hogy a lehető legjobban értékeljük a hátralévő időnket.
Matthieu Ricard
-
Minden irányból remek tanácsokat kapunk, hogyan javítsuk az életünket: keressünk értelmes munkát, végezzük el ezt a nagyszerû edzést, menjünk ki a természetbe, kezdjünk el egy hobbit, csatlakozzunk egy klubhoz, járuljunk hozzá egy jótékony ügyhöz, tanuljunk új készségeket, szórakozzunk a barátainkkal és így tovább. És mindezek a tevékenységek mélyen kielégítőek lehetnek, ha azért végezzük őket, mert valóban fontosak és értelmesek számunkra. De ha ezeket a tevékenységeket elsősorban azért végezzük, hogy elmeneküljünk a kellemetlen gondolatok és érzések elől, akkor jó eséllyel nem lesznek túl kifizetődőek. Miért nem? Mert nehéz élvezni azt, amit csinálunk, miközben keményen próbálunk elmenekülni valami elől, ami fenyeget.
Russ Harris
-
Nyilván nem lehet úgy leélni egy életet, hogy mindenben a rák veszélyét, lehetőségét látjuk, mert akkor meg lehetne bolondulni, és vélhetően ez a dolog soha nem egytényezős, de mégis azt gondolnám jó alapelvnek, hogy amit lehet, iktassunk ki, csökkentsük a kockázatokat.
-
Észben tartani, hogy hamarosan meghalok: ez volt számomra a legfontosabb eszköz, ami segített az élet lényeges döntéseinek meghozatalában. A halállal szemben ugyanis szinte minden - minden külső elvárás, minden büszkeség, minden kínos helyzettől vagy kudarctól való félelem - eltûnik, és csak az marad, ami valóban fontos. Észben tartani, hogy hamarosan meghalok: tapasztalatom szerint ez a legjobb módszer annak a csapdának az elkerülésére, hogy esetleg azt gondolnám, van veszítenivalóm. Hiszen már úgysincsen semmim. Semmi okom tehát, hogy ne hallgassak arra, amit a szívem súg.
Steve Jobs
-
A túlélés szempontjait szem előtt tartva egyes esetekben valóban jobb félni, mint megijedni. Ha veszélyes jelzőingereket észlelünk, a komoly, életveszélyes fenyegetés esetén a kihagyás következménye jóval súlyosabb lehet, mint a téves riasztásé.
Krekó Péter
-
Ha a világ, amelyben élünk, szimuláció valaki számítógépén, akkor nagyon tökéletes szimuláció - ami azt illeti, annyira részletes, hogy akár el is fogadhatjuk a valóságunknak. Akárhogy is, ez az egyetlen valóság, amelyhez hozzáférésünk van.
Ray Kurzweil
-
Lehet keserûen vagy lemondóan gondolni a halálra, és minden lehetséges intézkedést megtenni annak későbbre halasztására. Vagy, ami reálisabb, gondolhatunk az életre úgy is, mint a személyes nemlét örökkévalóságának megszakítására, és megragadhatjuk, mint egy röpke ideig adott lehetőséget arra, hogy kölcsönhatásba lépjünk a minket körülvevő élő, mindig meglepő világgal és megfigyeljük.
Barbara Ehrenreich
-
Igazából nem vagyunk képesek egyik tudományos modell végleges bizonyítására sem. Ehelyett a tudósok kísérletek sorát folytatják le és megfigyeléseket tesznek. Csakis abban az esetben válhat a modell széles körben elfogadottá, ha kiállja ezen tesztek próbáját. Bármilyen modell vagy elmélet legfontosabb eleme azonban az, hogy jóslásokba kell bocsátkoznia, és annak esetlegesen téves volta érvényteleníti majd a modellt. Amennyire mindnyájan szeretjük, hogy ha igazunk van, a jó tudomány éppen annyira törekszik arra, hogy megcáfoljon minket.