Eleredt az eső - kemény, hideg nedvességsörétek hullottak rám. (...) Eszembe jutott, mit utáltam mindig is a kerékpározásban: a biciklinek nincs teteje, se szélvédője, fûtésről már nem is szólva.

Kapcsolódó idézetek

1. Január elseje olyan, hogy mintha a napnak se lenne kedve felkelni, meg a szélnek sem, párás, ködös levegő, a fákról víz csöpög a repedezett járdára, néha odafagy, de ha nem, akkor is csúszós az út. Haász János
2. Mindig csodáltam az esőcseppeket. Csodálom, hogy mindig lefelé esnek, megbotlanak saját lábukban, elfelejtenek ejtőernyőt venni, és csak úgy leugranak az égből a bizonytalan cél felé. Ez olyan, mint amikor az ember kiüríti a zsebeit a földre, és nem igazán érdekli, hova esnek a tárgyak, mintha nem érdekelné, hogy az esőcseppek szétloccsannak, ha földet érnek, hogy ami a padlóra esik, széthullik, hogy az emberek átkozzák a napot, amikor a cseppek kopogni mernek az ajtóikon. Esőcsepp vagyok.
3. Sok év már eltelt, most jövök rá, most növök fel, és most esik le, már soha nem találok olyat, mint te, cseréltem az autóm egy biciklire. Mint Afrika nap nélkül, Ázsia rizs nélkül, a szél is elkerül, a fülemet fújja, és ugyanazt a dallamot suttogja, hogy hogy lehettem ekkora idióta. Halott Pénz
4. Mindig is gyûlöltem az ürességet, amely a tél velejárója; a néptelen táj és a bántóan éles különbség az ég és a föld között, a fák átváltozása csontvázakká és a városé pusztává. Veronica Roth
5. Az őszi eső mindig lehangoló. Az elmúlást, a végtelen, hideg ürességet juttatja az ember eszébe.
6. Az edzés egy dolog. Ha szereted a kerékpározást és elhivatott vagy, nem nehéz alkalmazkodni a követelményekhez. A szomszédok látják, hogy kimész, amikor csapkod az eső, vagy felülsz a hegyi kerékpárodra, amikor havazik, és azt gondolják, bolond vagy, pedig csak ez a munkád. Nem mindig élvezem, de inkább ez, mint egy irodában ülni. Ha pocsék az idő, és fáradt vagyok, akkor is szeretem, amit csinálok.
7. A kerékpározás engem sose valami nagyon érdekelt. Ezt az imbolygó tovahaladási módot - két vékonyka keréken - végképp megbízhatatlan ügynek tartottam, sőt fenyegetőnek, ördög meg nem magyarázhatta nekem, miért áll meg a bicikli, vagyis hogy elhagyatott állapotában miért billen el azonnal, már ha oda nem támasztják vagy nem fogják - hanem hogy akkor, ha egy harminckét kilós illető rátelepszik, miért ne dőlne el ugyanígy, mikor támasz nélkül halad, meg senki nem is fogja.
8. Gyerekként sokat küzdöttünk azért, hogy megtanuljunk biciklizni. Ha elestünk, leporoltuk magunkat, és visszaszálltunk a nyeregbe. Mindezt addig folytattuk, míg oly természetessé nem vált a biciklizés, mint a levegővétel. De amikor felnőttként próbálunk ki valami újat, érdekes módon többnyire beérjük egyetlen próbálkozással, mielőtt eldöntenénk, megy-e ez nekünk. Ha az első alkalommal nem járunk sikerrel, vagy kicsit is bénának érezzük magunkat, rögvest kijelentjük, hogy ezt nem nekünk találták ki, ahelyett, hogy adnánk magunknak még egy esélyt. (...) Érdemes tehát a gyermekkori kitartásunkat leporolni kissé, amikor valami újba vágjuk a fejszénket. Caroline Webb
9. A kerékpározás több okból is vonzó. Ott van a sebesség, a taktika és a kiszámíthatatlanság, ami abból fakad, hogy több mint kétszáz sportoló gyûlik össze egy-egy versenyen, és mindenki kétségbeesetten nyerni akar, így nagy kockázatokat vállal. Az időjárás minden előjel nélkül a feje tetejére tud állítani bármilyen versenyt, és egy bukás romba döntheti a legkifinomultabb tervet is. A kedvencek jó formája semmit nem jelent, ha földre zuhannak száz kilométer per órás sebességnél. És ott van az emberi lépték is: mi nem egy stadionban versenyzünk, amit a távolból nézhetsz, vagy egy üveg mögül. A szurkolók egész közel jöhetnek, miközben mi felfelé mászunk azokra a híres hegyekre, láthatják az arckifejezésünk, ahogy kicsavarjuk az utolsó csepp energiát a testünkből, harcolunk a gravitációval és a kimerültség hullámaival. És amikor a versenynek vége, lemehetnek a hegy aljára és próbára tehetik magukat, anélkül, hogy sorba kellene állniuk, vagy bárhová el kellene menniük jegyet venni. Az út ott van, mindenki használhatja.
10. Megtörtént az elkerülhetetlen, az eső lecsendesedett, és ő elment. Úgy éreztem, mintha valaki kiszakított volna belőlem egy darabot.