Élvén e világban megnyugodva láttam: öl, hal és terem. - Megy ez, nélkülem.

Kapcsolódó idézetek

1. Éltem, de ez nem volt öröm. Elmúlok, és ez nem bánt. Szilvási Lajos
2. Ahogy az ablakon át kinézek, látom, amint az emberek vígan jönnek-mennek az utcákon. Nevetnek, nyaralnak, élik az életet. (...) Így lesz akkor is, ha majd én halok meg egyszer. Az ég nem szakad le, a Föld forog tovább. Születünk és elmúlunk észrevétlenül.
3. Megyek szerelmesen, szerelmesen, hát boldogan, viszem sorsomban, amit tudok és amit nem tudok. Én úgy élek minden pillanatomban, hogy a következőben meghalok. Juhász Ferenc
4. Ím, itt a válasz: élek, vagyok, Fáradtan, fájón, ahogy lehet, De élek s úr fogok maradni Tenger, sors s mindenek felett. Ady Endre
5. Folyik előttem a világ, Az örömök aranyhalak, Utánok nyúlok, istenem, Kezem alól kisiklanak. Szép Ernő
6. Létezik törvényes és törvénytelen, lehet vidám vagy szomorú, gazdag vagy szegény, élő vagy halott, de jó vagy rossz nincs. Az élet folyik a maga medrében és sodorja vele az eseményeket.
7. Megálmodom, belelátom. Megkövetem, megkövetelem, Megszelídítem, megbánom. Quimby
8. Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra. Radnóti Miklós
9. Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott, Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm, S hogy te leszel a halál, köszönöm. Ady Endre
10. Örülök, hogy élek, és kész. Illetve nem érdekel, hogy nem örülök, hogy élek, de ez végeredményben ugyanaz. Gerlóczy Márton