Gyûlt már saját könyvtáram is. Előbb fióknyi volt, majd az asztalra nőtt, szétáradt s polcokra kérezkedett. (...)

Kapcsolódó idézetek

1. A könyvek voltak az én madaraim és madárfészkeim, háziállataim és istállóim és rétjeim; a könyvtár az egész világ tükörképe volt; s a tükörképben megvolt az eredeti minden mélysége, változatossága, váratlansága. Jean-Paul Sartre
2. Valamikor szerettem volna egy helyen gyûjteni tárgyakat magam köré, végül csak helyeket, élethelyzeteket sikerült. Ez se kevés. (...) Ami fontos tárgy, az úgyis belém költözik, nem tud elveszni. Parti Nagy Lajos
3. A könyvtárból könyveket hordok haza (...) és új, eddig ismeretlen világok kezdenek kibontakozni. Olvasok és olvasok és rábukkanok dolgokra itt-ott, amelyek, mint "hatalmas" és "egyéni" "érzések", "megfigyelések" éltek bennem, dolgok, amik "az enyémek", én bukkantam rájuk, úgy jöttek elő saját magamból, és akkor döbbenve kellett látnom, hogy ezeket előttem jártak már régen megérezték, meglátták, formákba öntötték. És itt kezdődik az, amikor az embernek a kezében lassabban kezd járni a ceruza. Török Sándor
4. Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó. Kosztolányi Dezső
5. Nagyon zavart, hogy az eltûnt dolgaim egyszerûen soha nem lettek meg. (...) Nem vágytam új dolgokra - tízéves koromtól kezdve úgy éreztem, hogy amim eltûnt, nem lehet pótolni. Nem, nem újat akartam, hanem megtalálni a régit. Cecelia Ahern
6. Éjjel a nagy csöndben kilopóztam, a lépcsőkön valahogy leosontam, fogtam végig a korlátot, hozzám értek a hiányok: (...) A hiányok azóta bennem csak gyûlnek, napközben szundítnak, éjjel ébren ülnek. Cseh Katalin
7. A könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak: olyan, mintha egymás között beszélgetnének. Ennek fényében a könyvtár számomra mindennél izgatóbb volt. A hosszú, évszázados mormogás színhelye, egy felfoghatatlan dialógus az írótáblák között, egy élő dolog, az erő tartálya, amit nem uralhat emberi ész, a titkoknak számtalan elme által épített kincstára, mely túléli alkotóit és közvetítőit. Umberto Eco
8. Én mindig eltévedek a könyvtárban. (...) Nem számít, hányszor jártam már ott. Sőt, azt hiszem, minél többet járok oda, annál többször tévedek el. Mintha a könyvtár ismerne, és új átjárókat nyitna meg előttem. Rainbow Rowell
9. Ha valaki sokat ír, az önmagában nem jelent semmit. Se rosszat, se jót. (...) Gyorsan is lehet olyat írni, ami maradandó. A könyvtárak pedig tele vannak lassan írt rossz könyvekkel. Nemere István
10. Egy eredeti gondolat: ugyan, mi ebben a nehéz? Biztosan hemzseg tőlük a könyvtár. Stephen Fry