Gyönyörû, olyan gyönyörû volt, és mégis olyan szomorú, mint egy hervadó őszi liget, mely csupa szín, és mégis csupa hervadás, csordultig színekkel és mégis színültig halállal tele.

Kapcsolódó idézetek

1. Csodás nyár volt az életem, vidám napsütésben kiapadhatatlan patakként csordogált, míg ő mellettem volt, de mióta magamra hagyott, a felkavaró ősz szomorú magányosságban örvénylett körülöttem, és rántott magával egyre mélyebbre.
2. Az élet szomorú és vicces, riasztóan igazságtalan, és mégis tele van csodákkal. És elmondhatatlanul szép.
3. Milyen szép is az élet és milyen szomorú! Milyen tünékeny: se múlt, se jövő, csak a határtalan most.
4. A világ valóban csupa veszedelem, és sok a sötét hely; de sok minden akad, ami szép, s bár a szépség ma mindenütt szomorúsággal keveredik, attól a szép még csak szebb lesz. John Ronald Reuel Tolkien
5. Sírhatunk bánatunkban, de a boldogságtól is. Nevetünk jókedvünkben, de olykor szánalmas dolgokon is. A szépség elszomorít, mert mulandó. Jostein Gaarder
6. Van, ki gyönyörû. Van, kin észre kell venni. S van, ki attól szép, hogy hasonlít egy csúfra, akit szeretek. Fodor Ákos
7. A fény ugyanolyan bántó volt, mint előbb, s körülfolyta vonásait. Rémítően gyönyörû lett tőle, mint egy bukott angyal. Jeaniene Frost
8. Meghalni, megsemmisülni, elveszteni mindazt, ami nekünk kedves volt, elveszteni az életet, elveszteni a napsugárt, a kék eget, a gyönyörû természetet, milliónyi virágával, zöld erdeivel, égbetörő szikláival, havas csúcsaival, bájos tavaival, csörgedező patakjaival, hatalmas folyóival s a végtelen nagy hullámzó tengerrel, ez a halál. Jász Géza
9. Hervadó szépségû virágok között utolsó dühével tombol a nyár. Az élet árad, de bent a falak mögött még ott lapít a sarokban a magány. Vad Fruttik
10. Gyönyörû, kora nyári szürkület ereszkedett alá, amikor nagyon tudnak fájni az emlékek, a kezdet és a befejezés.