Ugrás a tartalomra
Ha akad egypár pap, aki rosszat cselekszik, tüstént ezer újság terem, hogy fölverje a port e szerencsétlenek körül, és "szégyen-gyalázat"-ot kiabáljon feléjük, ugyanakkor pedig - bár a sajtó mindig készen áll, hogy kiközösítésért kiáltson, és dörögjön ezek ellen a megtévedt vétkező papok ellen - vajmi kevéssé ad számot arról a sok jótét lélekről, a becsületes emberek tízezreiről, akik keresztényi életet élnek, akik nagylelkûen segítik az ínségeseket, akik szigorúan önmegtartóztatóak, és élnek-halnak hivatásukért, anélkül, hogy ezt valaha egyetlen újságcikkecske is kiteregetné.
Kapcsolódó idézetek
-
A sajtó hatalma abban áll, hogy minden egyén, aki csak szolgálja, roppant kevéssé érzi elkötelezettnek önmagát. Általában a saját véleményét mondja, ugyanakkor azonban nem mond ki dolgokat, hogy ekképp legyen hasznára pártjának, országa politikájának vagy önmagának. Az efféle vétkek a becsületesség ellen, vagy talán inkább becstelen elhallgatás, könnyû dolog az egyén szempontjából, ám rendkívüli következményekkel jár, mert sokan gondolkodnak és járnak el hasonlóképpen ugyanabban az időben. Mindegyikük így beszél önmagához: "csekélység az egész és mindjárt jobban élek, ha viszont megtagadom, lehetetlenné teszem önmagam". Mert erkölcsileg majdnem közömbösnek tûnik, hogy egy sorral többet vagy kevesebbet ír valaki, esetleg névaláírás nélkül, ám ekképp a pénzzel és befolyással rendelkező ember minden nézetet nyilvánossá tehet.
Friedrich Nietzsche
-
A papok nem olyanok, mint az ötvenes éveik elején járó elvált nők, akikre legyintgetünk, hogy leadhatnának pár kilót. Az embernek úgy kell tennie, mintha valamennyire tisztelné, sőt, talán ki is járna nekik némi tisztelet. Mert végül is mi van, ha nekik van igazuk?
Richard Osman
-
Ugye, ismersz olyan embereket, akik mindig találnak nemes és jó okot, amellyel a hitványságaikat álcázzák? Akik mindig "őszintén beszélnek", amikor rosszak akarnak lenni, akik "kötelességüknek tartják, hogy közöljék ezt vagy azt", s még önmagukkal szemben is olyan képmutatók, hogy mindvégig abban a szent meggyőződésben élnek, hogy minden aljas és undorító lépésüket az önzetlenség diktálta! Próbáld meg elhinni, hogy az ilyen emberek ellentétei is léteznek. Akik olyan cinikusak, annyira nem bíznak sem önmagukban, sem az életben, hogy csak a saját rossz indítékaikban hisznek.
Agatha Christie
-
Egy (...) alapvetően igazságtalan társadalomban kár szörnyülködni, hogy annyi a bûnöző. Inkább azon csodálkozhatnánk, hogy még mindig olyan sokan becsületesek.
-
Tisztelet azon sajtói mûveknek, melyek az emberiség valódi javát előmozdítani képesek. Vajha, az ily könyvek s lapok, - mint az emberi szellem kiváló táplálékai lennének keresettek! Ámde fájdalom, kevesen vannak napjainkban, kik az igazságot éhezik és szomjúhozzák.
Andrássy István
-
Mi, emberek (...), gyakran siránkozunk, hogy oly kevés a jó napunk, és annyi a rossz, márpedig szerintem többnyire nincs igazunk. Ha mindig nyílt szívvel tudnók élvezni a jót, amit az Isten nap nap után ad, akkor volna erőnk elviselni a bajt is, ha rákerül a sor.
Johann Wolfgang von Goethe
-
Erre is jók az egyházi temetések, megerősítik a hívőket és az istenteleneket a saját meggyőződésükben, és a papra irányítják a bánat nyilait, minden jelenlévőt kritikussá avatnak, mindenki a halott nevében nyilatkozik, és a portrét pocskondiázza, amit a pap fest a halottról, és a halott, ennek a teológiai vitának a tárgya, a halott, akiről úgy gondolják, hogy méltóképpen emlékeztek meg róla, vagy durván megsértették, a halott egy kicsit kevésbé halott, mintha elérkezett volna a feltámadás.
Daniel Pennac
-
Valószínû, hogy az emberek nagy része szívesen lenne jó, vagy legalább is mérsékelné rosszaságát, ha módjában állna. Sajnos, a jósághoz nagyon sok nyugalom kell és gondtalan élet. Ilyesmivel ma alig találkozunk. Az emberek egy részének van valamije - ezek azért nem lehetnek jók, mert meg akarják védeni azt, ami az övék, illetve amit az imént szereztek. A többi embernek semmije sincs. Ezek igyekeznek szerezni valamit, ha mást nem, hát "egzisztenciát". Ezer ember pontosan ezer vetélytársat jelent. Tehát ezer olyan embert, aki másirányú elfoglaltsága miatt, sajnos, nem ér rá jósággal foglalkozni.
Bálint György
-
Isten azt állítja magáról, hogy ő szeret. Akár érezzük, akár nem, ez a szerető Isten mindannyiunkat számtalanszor megsegít. Vajon lehetséges-e akkor, hogy egyidőben létezzék egy jó Isten, és egy gyilkos, aki olyan lángoló lelkesedéssel szeleteli fel mindannyiunk életét, mint egy rohadt mészáros? Vagy talán Isten és az emberek közé egy szellemi tolvajbanda ékelődött, annyira karcsú bûnözők, hogy már testük sincsen, annyira agyafúrt szellemek, hogy számukra semmiség megvetendő tetteiket az Isten számlájára íratni. Mi az igazság? Hogyan indokolható a szenvedés, a bûn, a gúnyolódás, a kínzás?
Daniel Banulescu
-
A vallás igen kevés embert tart vissza a rossz cselekedetektől. Mennyi bûnt követnek el még azok az emberek is, akiknek az lenne a feladatuk, hogy mutassák nekünk az üdvösséghez vezető utat!
Claude Adrien Helvétius