Ha elfelejtesz, sáros lábbal Taposol majd szívemen, Készülj, mert meg nem bocsátunk Sem én, sem az istenem.

Kapcsolódó idézetek

1. A szívem kitépted, Odaadhatnád a tiédet, De az sem pótol majd téged. Mehringer Marci
2. Ha még egyszer valaki azt meri mondani, hogy "sajnálom", esküszöm, orrba vágom. Mert az, hogy sajnálja, semmin nem változtat; annyit ér legfeljebb, hogy újra ráébredek: ez már megmásíthatatlan. Mira Grant
3. Ne tégy rosszat, hátha nincs Isten, aki megbocsássa. Szép Ernő
4. Emberhez nem köt gondolat, Asszonyhoz nem hajt érzelem, Királyhoz nem húz hódolat, Halálhoz nem fûz félelem. Ágyamban testem nem pihen, Nem ingerel a jó ebéd, Imádkoznék, én istenem, De tudom, hogy nem értenéd. Zsolt Béla
5. Epévé változzék a víz, mit lenyelek, ha téged elfelejtelek! Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, mikor nem téged emleget! Hunyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint, népem, te szent, te kárhozott, te drága! Dsida Jenő
6. Elhagylak, s lépteim megint mögéd szegődnek. Mert nem szerettem én még senkit így előtted, és nem tudok utánad szeretni senki mást. Varró Dániel
7. S tudom, bár elváltunk örökre, És hozzád többé nincs jogom: Ki nem szakítalak szívemből, S emléked` áldom és nem átkozom. Reviczky Gyula
8. Tiéd a szívem, mást nem tudok adni, és ha ez nem elég, akkor én sem vagyok elég neked.
9. Felnőttek vagyunk, nekünk már nem adatott meg a kegyelem, mint az ártatlanoknak. Minden tettünkért vállalni kell a felelősséget, semmi alól nincs feloldozás. Illés Endre
10. Én szállok az idővel és a széllel szembe talán, Telve a reménnyel: aki elment, vár még rám. Én esküszöm, hogy mosolyogsz még rám, Én nem hiszem, hogy sosem érsz hozzám. Nem büntethet az ég, ha így állok eléd, Lelkemben bûntelenül, Mert hiányzol. Demjén Ferenc