Ugrás a tartalomra
Ha útjaim vannak, tenni szoktam.
(...)
Ha gondolataim, könyvet írok.
Ha vágyaim, hát élek boldogul.
Csak a bánatomból nem kér senki.
Verseknek adom, mint szolgának az úr.
Kapcsolódó idézetek
-
Minden vers, mit egykor írtál,
szép szerelmes sorok égnek,
parázslanak, visszatérnek.
Nekem szólnak, neki szólnak?
Oly mindegy már! Veszem bóknak,
mint a méhet a virágok,
vagy mint késő éji álmot úgy fogadom,
s amíg élek, szép csendesen
a szívemen elringatom.
Juhász Magda
-
Szabadon élek, szabadon érzek,
A szívemnek nincs akadály,
Csak hagyom, hogy égjen
És vigyen a vérem, mert szabadon semmi se fáj.
-
Ha az ember verset ír, előbb-utóbb elküldi őket egy lapnak. És a lap előbb-utóbb vagy leközli, vagy nem közli le. És ha leközli, az ember vagy tud örülni neki, vagy nem. És ha tud, akkor van egy boldog éjszakája. És ha nem tud, akkor van egy pocsék élete.
Bartis Attila
-
Magam vagyok mindenütt a világon,
magam vagyok jártomban s megpihenten,
magam vagyok, hogy nincs ebben se párom,
magam vagyok mindentől elfeledten,
magam vagyok, ha sértést kell viselnem,
magam vagyok, ha könnyem elzokogtam,
magam vagyok hívemtől elhagyottan.
-
Hidd el, legalább olyan jó nem érezni a vágyat, mint azt, amikor a hatalmába kerít. Szabadság. (...) Ha nincs vágyad, nem kajtatsz, nem akarsz, nem harcolsz. Nemhogy elég a jóból, hanem a jó az, ami éppen elég.
Sándor Erzsi
-
Gyalog és könnyû szívvel indulok a nyílt úton,
Épen, szabadon, előttem a világ,
Akárhova elvezet a hosszú barna fonal.
Többé nem kérdem a szerencsét, magam vagyok a szerencse,
Többé nem sopánkodom, nem késlekedem, semmi hiányom,
Elmarad az otthoni gond, kétség, óvatos ingadozás,
Egészségesen, elégedetten haladok a nyílt úton.
A föld elég nekem,
Nem vágyom a vezércsillagokat közelebb vonni az égről,
Tudom, ahol vannak, helyükön vannak,
Tudom, segítik a hozzájuk tartozókat.
Walt Whitman
-
Sokan meghaltak már körülöttem, akiket szerettem, ők hiányoznak. De ezen kívül boldog ember vagyok. Nem kesergek, nem nyafogok, megcsinálok mindent, amit kell. Boldoggá teszem magam, és mások is boldoggá tesznek engem. Mert én annak is örülök mindig, ha csak hozzám szólnak.
Dobray Sarolta
-
Most mint elkapott levél,
Kit süvöltve hord a szél,
Nyugtalan vagyok magamban,
Örömemben, bánatomban,
S lelkem vágy szárnyára kél.
Vörösmarty Mihály
-
Sírom szélérûl mondom, hogy örömest szenvedtem... Azzal a gondolattal szállok le csendességem boltjába, hogy hív voltál... és ha az nem voltál - én megbocsátok... Ott, ahová én megyek, nincs haragtartás! Ott majd öszvetalálkozunk, és ott majd - bátran szerethetünk.
Kármán József
-
Boldog vagyok, jó istenek, ha boldog
Ki nem akar cserélni senkivel;
S az is leszek, mig napjaim letelnek.
Reviczky Gyula