Ha valaki folyón átkelőben Hajójával üres csónaknak ütközik, Lehet bármilyen mogorva ember, Nem haragszik nagyon. De ha a csónakban van ember, Rákiált, térjen ki előle. S ha meg nem hallanák, kiált, Kiált, kiált, majd átkozódik... Csupán mert a csónakban van valaki. Ha a csónakban nem lenne senki, nem kiáltana, Nem is haragudna. Ha a csónakodat kiüríted A világ folyamát keresztezőben, Senki sincs ellened, Senki nem árt neked.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha az ember halad valamilyen irányba, és valaki azt mondja, hogy le van zárva az út, akkor is továbbmegy, mert mi az alternatíva, nem lehet megállni, sem visszatolatni, és azt gondolja, hogy annyira vészes csak nem lehet, és különben is, mire odaérek, valószínûleg kitisztul a helyzet, és a legegyszerûbb csak sodródni az árral, hagyni, hogy történjen, ami történik, ha mégis bekövetkezik a legrosszabb, és szarban leszek, akkor legalább nem leszek egyedül. Jens Liljestrand
2. Néha a balesetek egyszerûen megtörténnek. (...) Haragudni akarsz saját magadra, mert könnyebb elviselni, ha magadat hibáztathatod. De ha olyasmiért okolod magad, amiről nem tehetsz, nem segítesz senkin. (...) Azt hiszem, ez olyan, hogy a lelkünk mélyén azt akarjuk hinni, hogy mindennek, ami történik, van oka. Pedig nincsen. Az élet nem úgy mûködik. Néha az ember rosszkor van rossz helyen.
3. Egy szó, ami hirtelen szíven talál, Elég, hogy összetörve, némán félreállj. A tengernyi gond között nincs semmi jó, Sorsod a hullámok közt vergődő hajó... S mert a célodtól oly messze jársz, Egy nap úgy döntesz, végleg kiszállsz. Homonyik Sándor
4. Mintha ezer és ezer apró kis szigeten tengetnénk a napjainkat, egy végtelen óceán kellős közepén, csónak nélkül. Persze kiabálhatunk egymásnak, közülünk azonban senki nem hagyhatja el a saját kis szigetét, hogy egy másik emberére hajózzon. Tad Williams
5. Sírj, ha attól jobb lesz! Nincs abban semmi. Kapálózz, kiabálj! Az is belefér. S ha kiadtál magadból mindent, szórj minden aggodalmat egy nagy bőröndbe, zárd le, és így, megkönnyebbült szívvel vágj bele!
6. Ha valaki a cél felé haladtomban utamat állja, kikerülöm mindannyiszor, valameddig a kerülő úton ismét célom felé haladhatok; de félretolom, ha oly keskeny az út, hogy nem lehet kikerülnöm. Vissza nem fordulok. Ne üzenjünk mi sem harcot senkinek, csak szabad utat kérjünk az emberi gondolkodásnak vámtalan országútján! Ne törjünk be senkinek kertjeibe, de emeljük föl bátran az úton keresztbe tett sorompókat! Apáthy István
7. Olyan kevés biztos pont van a világban, olyan őrült ez az egész. (...) Egy hatalmas, áradó folyó a világ... viszi, sodorja a legtöbb embert magával, álmok, vágyak nélkül... és te olyan vagy nekem, mintha egy szikla lennél, egy biztos pont, melybe kapaszkodom, megtartasz, biztonságot adsz. Nem is értem, miként lehetséges ez... Boldog lehet, aki ismer téged, mert beléd kapaszkodhat, te erőt adsz nekik, melletted szembe tudnak nézni az árral. Gaál Viktor
8. Nem legyőzni kell az akadályt - hanem túljutni rajta. (...) A folyó nem áll le vitatkozni az útját álló sziklával, hanem átfolyik rajta, s derûsen rohan a tenger felé. Müller Péter
9. Ha az embert beszippantja egy (...) örvény, teljesen kifordul magából, de amint vége, kitisztul minden, és minden újra rendben lesz. Reccs. Utána el lehet gondolkodni azon, hogy mi miért történt. De az örvényben sose szabad gondolkodni, mert azok a gondolatok becsapják az embert. Reccs. A legjobb, ha egyszerûen kivárjuk, míg vége lesz, és közben nem vesszük olyan komolyan, amit épp mondunk vagy érzünk. Esterházy Miklós
10. Valami kormányozza a világot. Akármilyen csávába kerül, valaki kihúzza onnan. (...) Valakinek lennie kell. A lelke tiszta. Azért, mert nem rossz, ezért az a Valaki nem engedi, hogy minden teljesen rosszul végződjön. A végén kárpótlást kap mindenért.