Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Hány ember van, aki egész életében utazik? A többségük sosem tudja meg, hogy hiába volt minden! Hogy a sok utazás semmit sem rontott vagy javított rajtuk. A másik ember meg ki sem mozdul a lakásából, mégis többet fog fel a világból.

Száraz Miklós György
🕊️ Diplomata 🥗 Diéta
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Nagyon kevés ember mondhatja el azt magáról, hogy nincs útközben. Persze, vannak megállapodott emberek, akiknek az élete nagyjából egyformán, különösebb események nélkül zajlik, de szerintem még ők is úton vannak, mert nem lehet tudni, mit hoz a holnap.
  2. Ahány ember, annyi út. Minden embernek más az érdeklődése, és más a stressztûrő képessége. Van, aki a hegyeket szereti, van, aki a tengert, van, aki mind a kettőt, és van, aki csak városokat látogat. Van, aki egyedül, van, aki a párjával, de olyan is akad, aki a macskájával megy világgá. Nincs két ugyanolyan út, mint ahogy nincs két ugyanolyan ember sem.
  3. Azok, akik utaznak, minden nap máshol vannak, minden nap csupa újat látnak. És minél nagyobb szeletét ismered a világnak, annál tisztábban látod a dolgokat. Gaál Viktor
  4. Az utazás kicsit olyan, mint a futball. Nagyon kevesen vannak, akiket egyáltalán nem érdekel, és akik semmilyen formában soha nem ûzik. Egyesek beérik azzal, hogy nézik, ki aktívabban és lelkesebben, ki kevésbé. Aztán vannak, akik maguk is játszanak. Talán csak ők tudják igazán, hogy különböző időkben mit jelent, és hogy különböző helyeken hogyan játsszák, mivel ők tényleg értik a játékot. Az utazás is ilyen. Aki nem hajlandó odafigyelni, rájönni, hogy a dolgok miért másmilyenek, mint odahaza, vagy nem nyitott az újra, esélyt sem ad magának, hogy megpróbáljon megérteni dolgokat, és meglássa magát a szerénység tükrében. Gunnar Garfors
  5. Az utazás soha nem végződik jól. Bárki, aki gondolkodik azon, hogy befizet az útra, ezzel számoljon. Az, hogy mégis elégedettek leszünk-e az utazás végével, csak attól függ, mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel. Minél jobban élvezzük azt, amink van, annál kevésbé fog tetszeni, amit az út végén tapasztalunk. Veres Attila
  6. Vándorolunk, évezredeket utazunk, pedig igazából azt keressük, ahonnan elindulunk. Csak abból a pontból soha nem látjuk magunkat. Nem hiszem, hogy sokat változtam, vagy hogy bölcsebb lettem. (...) Nem hiszem, hogy közelebb kerültem magamhoz, hiszen igazán távol sem voltam soha. Nem hiszem, hogy kevésbé merek álmodni. Néha bátortalanul mondom ki, de belül folyton hiszek. Albert Tímea
  7. Sokan szeretnek utazni, de azok, akik nem szeretnek utazni, ezt valahogy így látják: az utazás nem csak maga az út, hanem az az idő is, amit az utazáson gondolkodva töltünk el, az út előtt és a hazatérés után egyaránt. Nem tudom, hogy a gondolkodni a megfelelő kifejezés-e. Megtörténhet, hogy elhessegeted az utazással kapcsolatos gondolatokat, de elkerülhetetlenül úgy érzed, hogy az utazás átitatott, beléd költözött, és együtt kell élned vele, már jóval azelőtt, hogy elindultál volna, és sokáig azután, hogy véget ért. Linn Ullmann
  8. 100 emberből csupán egy, aki megvalósítja önmagát, és képességeit teljes egészében kihasználja. A többség anélkül létezik, hogy igazán élne. Általános vélekedés szerint a legtöbb ember csupán 10%-át hasznosítja életenergiáinak. Csak 10%-át látják a világ szépségének, az emberi érzésvilág mélységének, és gazdagságának csupán tíz százalékát élik át. Botorkálnak a világban anélkül, hogy elmélkednének róla, anélkül, hogy kutatnák azt. Úgy élnek, hogy közben a szeretet tört hányadát adják és kapják.
  9. Van, aki ezer veszély között elvitorlázik a messzeségbe, van, akinek otthon is ezer veszélyt rejteget az élete, de olyan is van, aki a kávéház plüsskanapéján hátradől, és mindezt elképzeli. Van, aki bölcsességre tesz szert, pedig ki sem mozdult a falujából. Van, aki bölcsességre tesz szert, pedig többször körüljárta a földet. De a legtöbb ember híjával marad a bölcsességnek, akár megül a falujában, akár egyfolytában úton van. Konrád György
  10. Igaz, a gazdagok többet utaznak, mint a szegények, de az ő utazásuknak általában nincs célja, ha országot változtatnak, nem változtatnak környezetet, bizonyos értelemben mindig otthon vannak: a szállodai élet fényûzései és élvezetei megakadályozzák őket abban, hogy észrevegyék a lényeges különbségeket ország és ország, nép és nép között. A szegény ember, aki idegenvezető (...) nélkül kerül összeütközésbe az élet nehézségeivel, alkalmasabb arra, hogy megfigyeljen és emlékezzék. Elisée Reclus
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat