Hazudik a költő, aki éjjel-nappal a költészet mámoráról dalol. De fájjon csak egy kicsit a hasa, máris fütyül minden költeményre.

Kapcsolódó idézetek

1. Hazudozás az, amitől valakinek baja lesz. Lackfi János
2. Ó képzelet, jövel s hazudj nekem! Hazudj, amennyi csak beléd fér, amennyi csak belém fér, hazudj még ennél is többet: vágyam, hitem, éber álmom menten valóra váltja. Ignotus
3. Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak. Biblia
4. Ha a férfi csal, kénytelen összevissza hazudozni. Honoré de Balzac
5. Nehéz annyira dicsérni valakit, hogy hazugnak érezze a dicséretet. Bernard le Bovier de Fontenelle
6. Te könnyezel a költők bánatán, És eltûnődsz a szónok mondatán. Te érzelmekben élsz, mindent elhiszel, Csak azt nem, ami egyszerûen szól: Én szeretlek! Révész Sándor
7. Akit ragaszkodása az igazsághoz egy boldogtalan korban hazudni kényszerít, annak nincs többé megállása, újra és újra hazudnia kell. Németh László
8. A költészet, mondják némelyek, meghamisította a szerelmet. A költészet dalokká, szobrokká, verssorokká másította azt az egyszerû és természetes érzelmet, ami hajdan a szerelem volt, bolonddá tette az embereket, akik különben is jócskán indulatba jöttek a bolondsághoz vezető úton, és ínyenckedőkké azokat, akik mindaddig éheztek. Liviu Rebreanu
9. Méreg a dal édes méze; S mit a költő a lantnak ad, Szivének mindenik virága, Éltéből egy-egy drága nap. Petőfi Sándor
10. Hazudsz. Muszáj, olykor; így-úgy. Egy a fontos: hogy te ne hidd el. Fodor Ákos