Homokba írtam kedvesem nevét, de jött a hullám s rajzom elsöpörte: leírtam újra minden betûjét, de jött a dagály s munkám eltörölte.

Kapcsolódó idézetek

1. Homokba írtam minden mondatom, Zápor elmossa: ne fájjon nagyon, Letörli a szél: ne fájjon nagyon, Homokba írtam minden mondatom. Reményik Sándor
2. Télbe fordult minden, majd a hó esővé vált A könny arcunkon mély árkokat vájt S a lány, kit szerettem, elfáradt mellettem Remélem nem túl késő még Adja az ég.
3. Kimondott szavaid széttörtek, ezer betûvé hulltak szét, A levegőbe nyúlva kaptam utánuk, de szétfújta mindet a szél. Leiner Laura
4. Hozzám hajoltál s forgószél tört rám és forgatott vakon, hozzám simultál és a szél szédülten elült vállamon, s amikor összeért a szánk hogy villám ért-e? vagy parázs? megbénult minden gyors tagom, s a szívem haldokló parázs... Hajnal Anna
5. Belemarkolok a homokba, visszacsorgatom az ujjaim között, és a homok, mint az elmúlt idő, visszatér a többihez és összekeveredik velük. Murakami Haruki
6. Folyóknak énekeltem szerelmes bánatomban hangom alámerült a hullámzó habokban folyóknak énekeltem nekik mindent kimondtam mindenre találtam szót szerelmes bánatomban.
7. A szél tovafújja az összes lábnyomot, És nem marad semmi, csak fullasztó homok. Az édes évek is így múlhatnak el, Ó, ezt ne feledd el! Első emelet
8. Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába acéllal Vágtál életen át múlás nélkûli betûket; Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba, Melyet, névvel együtt, egy hó szellője is elfúj? Petőfi Sándor
9. Az emberi szeretet parányi morzsája jutott nekem; nagyra tartottam, azt hittem, igazgyöngy, ám elolvadt az ujjaim között, kicsúszott a kezemből, mint a jégdarab. Charlotte Bronte
10. Elképesztő, hogy az ember csupa olyasmit jegyez meg örök életre, amit a legszívesebben elfelejtene, viszont mindaz, amit kétségbeesetten meg akar őrizni, elillan, akár homokszemcse a szélben.