Ugrás a tartalomra
Ifjuságom - minden, minden oda van,
Körülnézek egy vigaszért - hasztalan!
A mik engem az élethez kötöttek:
Mind széttépve szálai az örömnek.
Kapcsolódó idézetek
-
Ó, mi szép az ifjúkor, csak
gyorsan elszáll, mindhiába!
Vígan élj, gondolj a mára:
hátha rosszabb lesz a holnap.
Lorenzo de` Medici
-
A mi engem vidítana,
Az élethez kedvet adna:
Attól mind meg vagyok fosztva,
A jó mind másnak van osztva.
-
Az elveszett fiatalokhoz tartozom, akikre ráfagy az illedelmes mosoly,
Sokan veszik körül őket, mégis magányosak.
Úgy kínoz a kamaszkor, majdnem megfulladok,
Õk erősek, én semmi vagyok.
Diam
-
Ó, ifjúság! ifjúság! Nem veszel a lelkedre semmit, mintha a világ minden kincse a tied volna, még a bánat is mulattat, még a szomorúság is jól áll neked, magabiztos és hetyke vagy, ezt mondod: csak én élek - nézzétek! S a napok is nyomtalanul és számlálatlanul futnak és tûnnek el, és minden eltûnik benned, mint a viasz a napon, mint a hó... S talán gyönyörûséged egész titka nem abban a lehetőségben rejlik, hogy mindent cselekszel, hanem abban a lehetőségben, hogy ezt a mindentcselekvést elgondolod - abban, hogy olyan erőket szórsz a szélbe, melyeket úgysem tudnál használni semmi másra - abban, hogy közülünk mindenki komolyan tékozlónak tartja magát, s komolyan hiszi, hogy joga van ezt mondani: Ó, mennyit tehettem volna, ha nem vesztegetem el az időt hiába!
Ivan Szergejevics Turgenyev
-
Mindenütt megvagy: mint virágözön
borítod életemet, friss öröm,
frissitő ifjúságom, gyönyöröm:
minden mindenütt veled ostromol,
de mindig feljajdul a halk sikoly:
e sok Mindenütt mindenütt Sehol!
Szabó Lőrinc
-
Az élet fiatal. Öregedve tartammá alakul, idővé válik, búcsúvá. Mindent elvett, és már nincs mit adnia.
Romain Gary
-
Az élet színe, illata is elvesz,
Ha álmunk elveszett.
Ábrándok tartják örök ifjúságban
Az érző szíveket.
Komócsy József
-
Ifjúságodban emlékeid kincstára nemcsak szegényes, hanem közömbös is vagy iránta, hiszen még olthatatlan gerjedelemmel epedsz a jövő iránt. Amint lassankint megtelsz az idő hordalékával, mindinkább bezárkózol a jövővel szemben, hogy elmerülhess a pillanat értő ízlelgetésében. A szünetekben pedig mind erősödő körvonallal kezdenek ragyogni emlékezetedben a múlt képei, és egyre sóvárabban vágyod: bárcsak visszahívhatnád régvolt ifjúságod drága perceit.
-
Illúzió az, hogy az ifjúság boldog, az öregek illúziója. A fiatalság tudatában van nyomorúságának, s mivel csupa olyan ideállal tömték tele a fejét, amely ellenkezik az élet valóságával, valahányszor szembetalálja magát az élettel, megsérül, sebeket kap. Azt hiszi, összeesküvés áldozata lett, mert olvasmányait szükségképpen idősebbek válogatják meg, eszményi szempontok szerint, és ezek az idősebbek, akik már a feledés rózsaszínû fátylán át nézik a múltat, még beszélgetéseikben is valószerûtlen életre készítik elő. Minden fiatalembernek magától kell rájönnie, hogy mindaz, amit olvasott és hallott, csupa hazugság, hazugság, hazugság; és valahányszor erre rájön, úgy érzi, mintha újabb szeget vernének testébe az élet keresztfáján. Az a különös, hogy mindenki, aki már átment ezen a keserû kiábránduláson, egy benne rejlő, de nálánál hatalmasabb erő ösztökélésére önkéntelenül maga is hozzátesz valamit.
William Somerset Maugham
-
Az ifjúságot nem kell visszasírni, mert minden évszaknak megvannak a maga örömei. És aki öreg, az már biztosan volt fiatal, de aki fiatal, nem biztos, hogy lesz még öreg is.
Királyhegyi Pál