Így van ez a legszebb emlékeinkkel: már nem emlékszünk pontosan, hogy kivel éltük át vagy hogyan is volt, csak arra, hogy nyolcvanvalahányban történt, és szenzációs volt.

Kapcsolódó idézetek

1. Ami történt, megtörtént. Feledésbe hullt már. Csak akkor eleven, ha beszélünk róla.
2. Az idő valahol máshol, a mi életünktől függetlenül halad, és az a rengeteg arc, akik velem együtt járták itt az utcákat, már csak az emlékezetemben élnek. Hiába jön most szembe velem, hiába látom, nem őt látom, hanem az emlékeimet róla. Gerlóczy Márton
3. Amikor az ember nyolcvanévesen egy nyugodt pillanatban visszagondol az életére, és legszemélyesebb krónikáját próbálja felidézni, a legtömörebb és legérvényesebb összegzést addigi döntéseinek egymásutánja adja. Végső soron a döntéseink határoznak meg minket. Jeff Bezos
4. Minden csak emlék, kivéve az éppen megélt pillanatot. Tennessee Williams
5. Tizenkilenc évet éltünk le egymás nélkül, ezért nagyon sok a mondandónk, rettentő sok. Nincsenek közös emlékeink, közös referenciapontjaink; ezentúl már lesznek, ettől a naptól fogva elkezdjük gyûjteni az olyan epizódokat és órákat, amelyeket közösen birtokolunk, és együtt alkotunk meg, s amelyekről később nem szükséges egymásnak beszámolnunk. Jostein Gaarder
6. Nincs boldog szerelem... Kivéve azokat, amelyeket emlékezetünk őriz. Michel Bussi
7. Vannak az életben pillanatok, melyekből csak egy emlék marad lelkünkben: az, hogy boldogok valánk. Eötvös József
8. Valójában minden történet hiányos. Az emlékeink még akkor is kilúgozzák őket, ha velünk estek meg, hát még ha mással. Kovács Krisztián
9. Legtöbbször nem emlékezünk annak arcára, akit szerettünk. Csak részletek maradnak meg emlékbe: mosolya, hangja, szemvillanása. Márai Sándor
10. Időnként a legszebb, legdrágább emlékek váltják ki a legfájdalmasabb érzéseket; különösen, ha halál, különválás vagy egy kapcsolat megszakadása miatt elveszítettünk valakit, akit szeretünk. Russ Harris