Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Ismered azt az érzést, mely hívatlan vendég módjára befészkeli magát a fejedbe, és bármennyire igyekszel nem gondolni rá, mégsem tudsz szabadulni tőle? Azt mondod magadnak, hogy ura vagy a helyzetnek, de igazság szerint ez nem ilyen egyszerû. Könnyû úgy dönteni, hogy nem teszel valamit, de úgy dönteni, hogy nem érzel valamit, egészen más dolog.

🔮 Jövőkép 🌱 Bölcsesség
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Szereted, és ez ellen nem tehetsz semmit. Semmit! Se az eszeddel; se az akaratoddal. De nem is akarsz tenni ellene. Pontosan tudod, hogy ez a szerelem nem olyan érzés, ami ész-okoktól vagy elhatározásoktól függ. Ez az érzés öntörvényszerû vonzódásból, emlékek sokaságából ötvöződött össze, és nem te uralkodol rajta, hanem te vagy alárendelve neki. Szilvási Lajos
  2. Tudd, hogy mi tartozik hozzád, és mi nem. Ne akard azt, aminek köze nincs az életedhez, és hagyd, hogy jöjjön, ami hozzád tartozik. Ami a részed. Lehet, hogy az elején fura lesz. Na és? Engedd be. Idővel viszont hozzászoksz, és nem is fogod érteni, hogy hogyan tudtál eddig nélküle élni. Oravecz Nóra
  3. - Erősebb vagy, mint gondolnád (...), de csak ha te magad akarod. - Nem könnyû. - Persze hogy nem, de meg kell értened, hogy nem az érzéseidről beszélek. Azokon nem lehet uralkodni. Később is fogsz sírni, később is lesznek pillanatok, amikor úgy érzed, nem megy tovább. De úgy kell tenned, mintha ez nem így volna. Az ilyen időszakokban az egyetlen, amit uralni lehet, azok a tettek. Nicholas Sparks
  4. Az érzelmek jönnek és mennek. A lényeg, hogy mindet elfogadd és felvállald, és akkor eldöntheted, hogy azt teszel velük, amit akarsz, ahelyett, hogy azok irányítanának. Kobe Bryant
  5. Milyen egyszerû is volna, ha az ember képes lenne kontrollálni az érzelmeit! Csakhogy a felsőbbrendû, döntésképes én valójában alsórendûnek számít a tudatalatti álnok fegyverével szemben. Mint amikor valahol, csak úgy a szélben, megcsapja az orrod egy illat, s te úgy érzed, elvesztél. Minden érv, amit a józan ész diktál, szertefoszlik, erőtlen próbálkozás marad csupán. Hiába tudod a lelked mélyén, hogy nem vezet sehová, értelmetlen, s okozhat bár élethosszig tartó mérgezést, te mégis akarod azt az illatot. Mert lényeddé vált. Szurovecz Kitti
  6. Egyszer csak felbukkan valaki, és olyasmit mûvel veled, amit korábban már sokszor elszenvedtél. És bár nem érzel semmit az illető iránt, ugyanazt a reakciót indítja be benned, mint a régi élmények. Oravecz Nóra
  7. Érezze át a félelmeit - nevezze meg és fogadja el őket, beszéljen róluk azokkal, akikben megbízik, majd cselekedjen, függetlenül attól, hogy mennyire érzi magát kényelmetlenül. Az emberek az ön döntésére várnak. Vezesse hát őket! Kit érdekel, hogy ön hogy érzi magát? Tegye meg, amit szükségesnek tart, az érzelmek feldolgozása utána is ráér.
  8. Ott ülhetsz a pillanatban éberen, hiheted, hogy tudod, hogy mi zajlik körülötted, mindig lesz olyan perc, amikor elveszíted a fonalat, és beleülsz abba, amiben mindenki él. Akkor aztán bosszankodsz majd mindenen, még azon is, ami téged szolgál, hiszen hogyan is értenéd akkor. Az Élet tudja, hogy mikor kell lépnie, megvédenie, kikerülnöd valamit, ami nem tartozik hozzád. Nem enged oda, ahol nagyon nem kell ott lenned. Olyan gátakat rak eléd, amit képtelen vagy átlépni. Oravecz Nóra
  9. Néha félek, hogy végül mégis ő az erősebb, a másik én, az ismerős és érthetetlen, akinek nincs névjegye, nincs teste, s aki legalább olyan erősen én, mint a kezem vagy a szemem. Félek, hogy mégis erősebb, mert fölényesen bánik velem, mint egy vívó, aki talán le is becsüli ellenfelét: sebeket ad, óvatosan és játékosan, s talán azért nem döf le, mert - egyelőre - mulattatja ez az aránytalan bajvívás. Pardont kérjek tőle? Akkor nincs értelme az egésznek. Szökjek meg az életből? Akkor ő győzött. Semmit sem tehetek. Nem elég meggyőzni és leteperni az ellenfelet. El is kell viselni. Ez a nehezebb. Márai Sándor
  10. Ismered azt az érzést, amikor tudod, hogy valami nagyon jó dolog fog veled történni, amit semmi sem ronthat el, ami már nem változhat, és te még egy kicsit váratod, húzod az időt, hogy fokozd a pillanat csodáját? Ülsz és vársz, tudod, hogy csak rajtad múlik, mikor kezdődik el, de nem sietsz, mert tudod, hogy megvár, hogy át fogod élni, és ez az érzés megnyugtat. Zakály Viktória
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat