Istenkereső ember lettem, azzá tettek fekete gondok. Remete-fák közt, kripta-csendben, mea culpákat egyre mondok.

Kapcsolódó idézetek

1. Tartalmát elvesztett, céltalan célok, kötélként fonnak át emberi dolgok. Templomi kapukban néha megállok, magam sem tudom még, hogy mire várok.
2. Olykor hallom a csendedet, készülődöm is a keresésre, próbálok hinni benned, imádkozni hozzád - aztán megint csak végleg egyedül. Demény Péter
3. Egyesek paphoz fordulnak segítségért, mások a költészethez, én a barátaimhoz. Virginia Woolf
4. Az este érkezésével az embert kegyetlen nyíltsággal mindig bekerítették a gondok. Igazán töprengeni, aggódni az éjszaka csöndjében lehet. Bodor Ádám
5. Idelenn hullanak a levelek, S én hulló levelek útján megyek, És magammal, és mással, És az Istennel perelek, S lényem törvényét félve kutatom. Reményik Sándor
6. A szürkeségben társam, Hamupipőkém lett. Sorsunk rémeivel Némán viaskodott, Erőn felül - Halkan beszélt, Mosolygott, mint az angyalok, - És szenvedett belül. A gondok tengerével Csak a türelme nőtt - S én mégis csak kerestem, Nyugtalanul kerestem Magamat s Õt. Reményik Sándor
7. A néma tettekkel néma lettem. Children of Distance
8. Hang nélkül koldulok az omladékon, vánszorognak az órák, éj éjt követ - mind nékem táruló sír.
9. Éjjel a nagy csöndben kilopóztam, a lépcsőkön valahogy leosontam, fogtam végig a korlátot, hozzám értek a hiányok: (...) A hiányok azóta bennem csak gyûlnek, napközben szundítnak, éjjel ébren ülnek. Cseh Katalin
10. A hallgatás válaszokat keres.