Jóság, csendesség, szende hit s hûség van eltemetve itt. Áldás lebegjen hû porán, meghalt ifjan és korán.

Kapcsolódó idézetek

1. Itt nyugosznak ők szelíden, Béke, üdvösség velük, Megpihenve, tiszta hitben Él tovább is szellemük. Juhász Gyula
2. Áldva, csöndben, békén, Emlékkel és csókkal Akarlak elhagyni, Meleg után fagyni, Egyedül maradni, Egyedül érezni, Egyedül meghalni, Áldjon meg az Isten. Ady Endre
3. Úgy távolodtál, mint néma angyal. Állok sírodnál: édeni béke. Földi emlékek lengnek fölötte, s a tiszta lélek ártatlan álma... Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij
4. Szülőid reménye, öröme és mindene temettetett el benne. Porai e sír ölében nyugodjanak szent békében, midőn a szülői kebel emlékül oszlopot emel.
5. A halál jelen van mindenütt, csendesen ott áll az ajtóban, mint egy hûséges inas. Aki tud vele bánni, azt jól szolgálja ki. Én például meg vagyok vele elégedve! Valószínûleg a legalkalmasabb pillanatban lesz szolgálatomra.
6. Nyírfa leng sírjuk fölött, Lágy szélütem. Aludjatok Csendesen. Aludjatok - A nagy élet ellobog. Fodor József
7. Óh, jöjj velem, óh jöjj velem, csalogat a hûs halál, mögöttem az ifjúságom csüggedt arccal, csendben áll. Juhász Magda
8. Már a szép nap lenyugodott, Egészen bealkonyodott És setétbe vonta magát, Adjon Isten jó éjszakát! Benedek Elek
9. A halál békés, könnyû. Az élet nehezebb.
10. A temetés a legszebb dolog az ember életében. (...) Itt is van olyankor, meg ott is; egy hídon áll, ami összeköti az életet a halállal, a létet a nemléttel, a bizonyost a bizonytalannal. Az elhunyt elnyeri végső helyét az emlékek között, cselekvésre képtelen immár, a múlt passzív szereplője lesz, egy árnyék a ködben, melyre már nem figyel senki sem. Jelen időből múlt idő. Veres Attila