Ugrás a tartalomra
Kevés az ember, sok az emberszerû lény,
Sötét szobában épp csak dereng a lámpafény.
Az élet szép, csak te, Világ vagy beteg,
megfertőzte valami az embereket.
Szomorú, de fél az, aki szeret,
zokog a bohóc, a macska kihányta az egeret.
Kapcsolódó idézetek
-
A világ szép és különös. Csak sok benne nagyon a beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyûlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik. De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat. Miért nem? Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa. Vigyázz tehát, hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged s elcsúfítja a világot.
Wass Albert
-
Mondják, csak szeretni jó, de óh!
A szomszédnál szebb virág virít.
Mit ér az élet, a bús világ,
ha másnak juttatja kincseit?
Az élet ezért lesz nyûg, teher,
mert kapzsi vagy, ember, és irigy!
Juhász Magda
-
Csak ne lenne olyan gyönyörû a világ! A hajnalok! A víz, az erdő! A növények, az állatok! S közben minden nyomorúságukkal, ne lennének olyan érdekesek az emberek!
Márai Sándor
-
Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.
Wass Albert
-
Kézen fogva álltok be a sorba,
mosolyogva figyelitek, ahogyan pusztul és ég ez a Föld,
gyermekek sírnak a sarkon. Elhagyott életek,
haldokló emberek kiáltására ébredek minden éjjel.
Gyertyáktól világító autóutak, vonat alatt eltûnt lelkek,
mélybe zuhant testek kiáltására ébredek minden éjjel.
Összenyom a tér, fertőzött ez a világ.
Hova veszett szemetek csillogása?
Nézzünk egymásra, magunkba, emberek!
-
A világ valóban csupa veszedelem, és sok a sötét hely; de sok minden akad, ami szép, s bár a szépség ma mindenütt szomorúsággal keveredik, attól a szép még csak szebb lesz.
John Ronald Reuel Tolkien
-
Az élet csupa szenvedés és fájdalom. Az emberek folyton csak bántani akarnak, nem szerethetsz senkit és semmit, mer` elveszik tőled vagy tönkrezúzzák, te pedig egyedül maradsz és szüntelenül harcolnod kell, szüntelenül menekülnöd, hogy életben maradj.
Patrick Ness
-
Az emberek csak emberek,
Csalók, önzők, hitványak,
Irigylik egymástól a nőt,
A falatot, az ágyat.
Mihelyest megszerezhetik,
Kitúrnak mást belőle,
Ember embernek farkasa,
Saskeselyüje, ölyve.
-
A világ sötét, a világ önző és kegyetlen, ha csak a legkisebb jót is felfedezik az emberek, rögvest tönkreteszik.
-
Én az álom, te az ébrenlét,
Alig látom, de már véget is ér.
Tükröt tart az élet, amit látni félek,
Mert csak játszom, hogy minden szép.
Halott Pénz