Kimondanám már, hogy isten veled, de fölsikolt bennem a nem lehet! mert hajad, orrod, szájad és szemed - mert az leszek, jaj, megint az leszek, az a csordából kimart, seblepett, kölyke-se-volt, nősténye-elveszett csikasz, ki nyugtot csak akkor talál, ha puskavégre fogja a halál.

Kapcsolódó idézetek

1. Fogy az idő, bezár egy ajtó -, titok a vér, a könny, a jajszó... Ölel a bûn, a csókja fullaszt, legyen erőd, vagy el sem bújhatsz már. Zséda
2. Megálljatok, kínok, sebek, Ne siessetek. Meghalok én szépen, szabállyal, De beszédem van a Halállal. Ady Endre
3. Ha tehetném, az égbe kiáltanék fel, Hadd vigye el a hangom messze a szél! Én látom, de mégsem érem fel ésszel, Csak hamis démonokat kergetnék! Ez ma még fáj, a pokol vár, De holnap nevetve mondok imát! Hogy ez az én sorsom, mert nekem ez jár. Majka
4. És úgy érzem, e fájó arcnak Nem lehet többé mosolya, Mert ember vagyok én is, én is, Az isten véres gyilkosa... Tóth Árpád
5. Mert minden fájni fog, amit nem adtam, és minden szó, mely kimondatlan maradt. (...) s hiába húnyod be szemed, hogy ne lásson, mert a szívedbe égettem be magam.
6. Fiam, ez öreg, reszkető sorokban én sírok, ki méhemben hordtalak, ki eggyé tettem órát, napot, éjet, hogy etesselek, hogy dajkáljalak; hús a húsomból, vér a véremből, hogy emelhetnél te akkor kezet, ha én zokogom, sikoltom feléd: ne lőj, fiam, mert én is ott leszek. Várnai Zseni
7. Akárhogy küzdök ellened, Ha már felém nyul csontkezed, Nem fogni meg: nem rajtam áll, Ura az életnek: halál. Reviczky Gyula
8. Senki sem bánt, nem fenyeget. Mégis úgy érzed, összeroppansz, nem bírod tovább, sebek fakadnak fel benned, vérzel belül. Hangok, képek - s a hozzájuk csatlakozó emlékezet osztja a sebeket; lemészárolt tetszhalott és kivérzett vágyaid felhorgadnak, összecsapnak tudásoddal, nem bánják, állod-e; s te nem állod. Leülsz. Pihenned kell. Töröd a fejed. Kimenekülnél. A visszaút ismerős... túl könnyû lenne visszamenni. És ha előre mennél? Mit találhatsz?... Talán csak álmodod. Rémálom kategóriás őrület. Még mindig felébredhetsz. Láthatod, van esély. Vavyan Fable
9. Érted harcba szállnék bárkivel, De fáradt testem tele sebekkel, Ezért üvöltök majd, hangom a fegyverem, A szavak győznek, de én már sosem.
10. Nem, nem! Csak a halál jó. Nem élhet ebben a tenger vérben, kitépett szívével, megátkozottan az egyetlen férfitól, akire vágyott, s aki a másé. Most már, hogy van hozzá ereje, meg kell halnia. Émile Zola