Közkeletû tévedés, hogy az ügyes reklámozás bármit el tud adni a fogyasztóknak. Eszerint a legenda szerint a fogyasztó egyszerûen védtelen a "nyomást gyakorló" reklámozással szemben. Ha ez igaz lenne, az üzleti siker vagy bukás egyedül a hirdetési módokon múlna. Viszont senki sem hiszi azt, hogy bármilyen reklám sikerre juttatta volna a gyertyakészítőket az elektromos izzóval szemben, vagy a lovaskocsisokat a gépjármûvekkel szemben, vagy a libatollat a fémtollal, majd később a töltőtollal szemben.

Kapcsolódó idézetek

1. A múltban minden reklámszakember meg volt győződve arról, hogy ahhoz, hogy el tudja adni az áruját, meg kell győznie a fogyasztót arról, hogy az ő áruja jobb, mint a konkurenciáé. Ez nem feltétlenül szükséges. Elég a fogyasztót arról meggyőznünk, hogy a mi árunk abszolút jó.
2. A "negatív reklám jó reklám" butaságát sokszor hallottam már. Ez de facto nem igaz. A negatív reklám az azt jeleni, hogy említenek téged, hogy szóba kerülsz, de a hozzá vezető és az onnan eljövő asszociációs utak, azok nagyon nem mindegy, hogy hova visznek el egy vásárlót. Geszti Péter
3. A propaganda abban különbözik a reklámozástól, hogy a reklám maximum arra képes, hogy rávegyen valakit először kipróbálni egy terméket - ha a termék minősége nem elégíti ki a szükségleteidet vagy az elvárásaidat, akkor egyszerûen nem fogod újra megvenni azt. A propaganda azonban egészen más. A reklámozás a választásra és az önérdekre apellál; a propaganda arra használja a retorikát, hogy erkölcsileg igazolja a választás és az önérdek hiányát. A reklámozás csak egy egyszeri keresletet tud stimulálni; a propaganda permanensen elnyomja a racionalitást. A reklámozás általában a következményekből kiinduló érvelést alkalmazza (jobban fogsz járni); a propaganda mindig erkölcsi érvelést alkalmaz (gonosz vagy, ha kételkedsz). Stefan Molyneux
4. A hatáskeltés olyan tudomány, amit csak mûvészi intuícióval lehet jól csinálni. A reklám: alkalmazott mûvészet. Ma már (sajnos) egyre inkább tudomány. Minél inkább lesz tudomány, annál nagyobb mûvészet lesz elkerülni a tudományos kliséket. És minél kevésbé lesz mûvészet, annál nagyobb tudomány lesz visszacsempészni a mûvészi eszközöket. Sas István
5. A reklám olyan, mint a madarász csalogató füttyögetése. Addig dicsérgeti a gyönyört - amelyhez úgy juthatunk, ha vásárolunk, mint a boldog idióták -, amíg végül elveszi tőle a kedvünket. A közönség gürcöl, nem győz takarékoskodni, hogy kijöjjön a hónap végéig, retteg az elbocsátásoktól, a munkanélküliségtől, az AIDS-től, a drogtól, napról napra világosabban látja, hogy soha nem fog tudni úgy élni, mint azok ott a reklámfilmeken. És ez idővel elkeseríti. Azután megérti, hogy a reklám, amelynek feladata az volna, hogy eladjon, valójában őt vásárolja meg. A reklámipar felpiszkálja a vágyait, palira veszi őt, győzködi, hogy szüksége van különféle tárgyakra, és végül rossz lelkiismeretet kelt benne. Oliviero Toscani
6. Le kell szoktatni az embereket arról, hogy ha valami kimegy a divatból, kidobálják. Kísérletet sem tesznek arra, hogy megjavítsák. Vissza kell szorítani a reklám kultuszát, amely esztelen vásárlásra készteti a társadalmakat. Csányi Vilmos
7. A reklám egyaránt lehetne a sajtó szemérmes, fantáziában gazdag vagy kihívó területe. Felkutathatná a kreativitás és a képzelet, az ismeretterjesztés és a riport, az irónia és a kihívás ezernyi lehetőségét. Bármely tárgyról nyújthatna információt, szolgálhatná az emberiség nagy ügyeit, megismertethetné a világot új mûvészekkel, népszerûsíthetne felfedezéseket, oktathatna, hasznos lehetne és haladó. Ehelyett micsoda zagyvalék! Oliviero Toscani
8. A reklámnak a termék lényegét kell megfogalmaznia egy tömör üzenetben. Persze pocsék terméknek hiába a nagy reklámkampány - úgyis hamar kiderül a turpisság. Átlagos termékeknél azonban fontos a pozitívumok kiemelése.
9. A reklám a szeretet ellentéte. Mindent ígér, de nem nyújt semmit. A reklám a fogyasztás vallásának katekizmusa, bárgyú képi világa, hitvallása. Úgy árusítja nekünk a boldogságot, ahogy az egyház hajdan a búcsúcédulákat, kirobbantva ezzel a reformációt. Hamis ígéretekkel, akár az ámenekkel megtûzdelt versfüzérekben. Oliviero Toscani
10. Minden sarkon csapdába csalnak: egyél, igyál, fogyassz, vegyél fel kölcsönt, vedd meg ezt, vedd meg azt... mindegy, csak hagyd, hogy rászedjenek. Szajkózhatjuk a szólásszabadságról szóló lózungokat, de közben az értékeink gyanúsan egybevágnak a nagy cégek főmûsoridős reklámszlogenjeivel. Rutger Bregman