Ugrás a tartalomra
Egyszer élsz, van, ki egyszer se
Minden szív verje egyszerre
Lennék én lepke,
ha találnék lángot a sötétben.
Kapcsolódó idézetek
-
De jó lenne jónak lenni,
mindig, mindig csak szeretni,
lelkem szállna, mint a lepke,
olyan könnyû, lenge lenne.
Juhász Magda
-
Megtöltöm veled a szívem
A töltényed betalált
Ha lenne egy második énem
Azt veled összeláncolnám
Ha a Világ egyszer véget ér
Én akkor is ott leszek veled
A tûz, ami bennem lobog
Melegítse át a szívedet.
Intim Torna Illegál
-
Hogy hallhasd a lelkem,
Leszek villám a csendben,
Belecsapok a földbe,
Mikor fáj a szívem.
-
Ó, bár láng vagy virág volna a szerelem,
Bár az élet ne volna szertelen,
Bár ne volna vágynál szánandóbb a halál,
S bár ne volna mind egyforma, szûk verem.
Algernon Charles Swinburne
-
Szeress még!
És ha elfogysz az ölelésben
Halkan fojts meg a sötétben,
Legyen végtelen nekem az éj...
(...)
Szeretni engem tudnál-e úgy,
Ahogy egyszer én szerettem?
Két karodban, nézd meg, mivé lettem!
Road
-
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak, hogy lényink egyesüljenek.
Petőfi Sándor
-
Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak, hogy lényink egyesüljenek.
Petőfi Sándor
-
Leszek a tûz, mi megperzseli szíved,
Leszek az eredben a dobbanás,
Leszek a fény, a mindent elnyelő,
Leszek a bûn s a feloldozás.
-
És mind magamba lenge lelkedet
(fejed fölött, mint lampion lebeg)
magamba mind, mohón, elégitetlen,
ha húsevő virág lehetne testem.
- De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem.
Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.
Nemes Nagy Ágnes
-
Lásd, újra itt vagyok, gyúljon föl enyhe lángod,
Mely, mint hû eb szeme, oly élő és oly sárga,
Csendesen ráfordítom a kulcsot most a zárra,
És kettesben maradtunk; kizártam a világot.
Tóth Árpád