Csak egy féreggé kell válnom, És az ölembe hullik minden. Azt mondják, nem is kell ezt hánynom, És megvalósul az álom, És engem veregetnek vállon, Csak legyen cipzár a számon. De nekem nem kell ilyen áron, Sajnálom.

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy feküdj le, hogy legyen miért felkelned. Felkötöm magamat egy cérnaszálra, Minthogy olyan legyek, akinek nem lehet álma, Ha kell, elmegyek innen, én nem leszek gyáva, Már jegyet váltottam az álomvilágba.
2. Le kéne szemhéjamat varrni, hajnalod foglya ne legyek. Száz életet meg kéne halni, hogy egyszer ne szeresselek. Bella István
3. Szörnyüség, most mondja bárki, Hogy leánynak lenni könnyü! Útját úgy eltérdelik, Hogy nem képes elszaladni. Mint lehullott férges alma Láb előtt hever körûle A sok csalfa férfi szív: S aztán lépjen, s ne botoljon! Oh, én inkább hódolok. Vörösmarty Mihály
4. Csak boldog akarok lenni, Ez ellen nem tehet senki, Csak egyszer végre fájjon A szívem, azt kívánom. Heaven Street Seven
5. Ha tehetném, az égbe kiáltanék fel, Hadd vigye el a hangom messze a szél! Én látom, de mégsem érem fel ésszel, Csak hamis démonokat kergetnék! Ez ma még fáj, a pokol vár, De holnap nevetve mondok imát! Hogy ez az én sorsom, mert nekem ez jár. Majka
6. Szólj, olcsó vágy vagyok neked, Fáj, ahogy a hazug szád nevet. Félj, mert többé magamat nem hagyom, Várj, most már csak beléd kapaszkodom. Road
7. Amivel magamhoz kötnélek, csak engem fojt, vág, köt a gúzs. Én fuldoklom, már alig élek, s Te egyre jobban szabadulsz. Váci Mihály
8. Törjétek fel zárát az "én-álmodásnak" Hogy elepedt lelkem odaadhassam másnak - Másnak másnak másnak - ki megváltja tőlem Ki mint húrból hangot kicsalja belőlem - Ki valóra váltja - megitatja vérrel S megéteti könnyes szerelem kenyérrel! Lesznai Anna
9. Szívem és lelkem fogoly legott, Egynek, egynek rabja vagyok. Ölelgetném azt az egyet, Belsőmben csak e vágy reszket. Örömöm nékem nincs más, Titkos érte kívánkozás. Álmot szememre ő igéz. A vágyakozás elemészt.
10. Nem kértem életet, nem kértem bánatot, sem szenvedést, De kaptam eleget, hidd el, mellé félelmet meg rettegést. Most itt állok, a szellő fúj fülembe síró dallamot, A könnyek porba hullnak, én meg magányosan ballagok. Children of Distance