Lenyomatok vagyunk. De nem maradunk itt örökre. És ezért - ha valamiért egyáltalán - végtelenül hálás vagyok.

Kapcsolódó idézetek

1. Lenyomatok vagyunk. De nem maradunk itt örökre. Én is lenyomat vagyok, meg anyám is, aztán eltûnünk, és senki sem fog emlékezni ránk. Egyedül annyi marad belőlünk, amennyit képesek vagyunk továbbadni a gyerekeinknek, ha nem csesszük el idő előtt, ha nem ejtünk a gyerekeink lelkén végzetes sérüléseket. Szentesi Éva
2. Az emberek nem távoznak örökre. A viszontlátás reményében járják útjukat. De ez a búcsú csupán átmeneti.
3. El sem tudom mondani, milyen hálás vagyok a mi kis végtelenségünkért. A világért se cserélném el. Az örökkévalóságot adtad nekem a megszámozott napokban, és én hálás vagyok érte. John Green
4. Egyszer mindnyájan meghalunk. Nem távozhatom el a világból úgy, hogy nem hagyok benne nyomot.
5. Nem vagyok áldozat. Nagy hasznát vettem azoknak a törött cserepeknek - a magányosságnak, az elidegenedettségnek, a szorongásnak -, bármik is voltak ezek a darabkák. És most már hálás vagyok értük. Ezek ösztökéltek, hogy ne adjam fel, hogy menjek tovább. És nekik köszönhetem, hogy itt vagyok. Anthony Hopkins
6. Az agyunkat és a lelkünket nem lehet plasztikáztatni. Ott vannak azok a lenyomatok, amiket összegyûjtöttünk az évtizedek alatt. Azok a mieink. Azok vagyunk mi. Szulák Andrea
7. Nincs mindenre magyarázat. Elég, ha hálásak vagyunk. Tommy Wieringa
8. Hála azoknak, akik elhagytak. Bántott - nem én bántottam. Fodor Ákos
9. A búcsú nagyon fontos. Különösen azoknak, akik maradnak. Jo Nesbo
10. Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább. Kosztolányi Dezső