Ugrás a tartalomra
Liliomszál, liliomszál,
Idegenhez mért hajoltál?
Mért öleli karcsú szárad,
Mért felejted a fajtádat?
A fajtádat, a hitedet
Szerelmed tüzére tetted,
Messze látszik lobogása,
Mi lesz, ha lesz hamvadása?
Kapcsolódó idézetek
-
Szerelmem, szerelmem, rózsa voltál, ékes,
bodros, üde rózsa, szirmokkal szépséges,
tőlem halvány, hozzám kedves, értem feslő,
nekem nőtt virágszál, rózsa, rózsafelhő;
virágszál voltál, ah, sudár liliomszál,
hajló-karcsú száron bimbó, viritottál,
szerelmem, szerelmem, s most mégis, mint hullám,
szemem könny borítja, miattad csordulván.
Lakatos István (költő)
-
Szép virágszál, mi bajod?
Se színed, se illatod!
Mi szél fújhatta le rólad?
Minden tagod lankad, kókad.
S még ki tudja, mi lehetne,
ha nem jövök nagy sietve,
hogy segítsek a bajon -
előkapom locsolóm:
olyan van a víziben,
kivirulsz tőle íziben!
-
Hervadsz, hervadsz
Szerelem rózsája,
Isten hozzád
Keblem hû lyánykája!
Omlik a hab,
Omlik könyhullásom;
Kél a szellő,
S költi sóhajtásom.
Kölcsey Ferenc
-
Ha létem elhervasztja a halál,
Emlékezzél reá, te kedves,
E lángszivtől szeretve mint valál;
S ha sírban is szeretni enged a halál,
S a szív még ott is érez és dobog,
Elhúnyt szivem téged, te kedves,
Hamvában is szeretni fog.
Bajza József
-
Hogyha tudnád, látnád, mit szenvedek érted,
Oh, de megátkoznád csalfa hûtlenséged!
Koszorút kötöznél, könnyed hullna rája:
Letûnt boldogságom sötét fejfájára.
Ady Endre
-
Sok szép remény csak sima szükség,
Szerelmeid, a lángjuk füst rég,
Az ölelés kínzó üresség,
Elveszett rég barátság, hûség.
-
Rózsa, rózsa, szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál!
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál!
-
Néked mit vétettem, hogy már nem akarod
szerelmem? Mást ölel téjszín fehér karod;
hajad szép függönyét most másra takarod.
Kálnoky László
-
Úgy cselekszik a távollét
A szerető szívekkel,
Valamint a szél fuvalma
A lángoló tüzekkel:
Ha csak kicsiny s gyenge a láng,
A szél mindjárt elfojtja;
De ha immár elharapózott,
Azt még inkább felbojtja.
Kisfaludy Sándor
-
Csókkal borítván lábaid nyomát,
Csak így imádlak szótlanul tovább,
Körülfog titkolt szerelmem remegve,
Mint a liliomot a gyászos este.
Farkas Imre