Néked mit vétettem, hogy már nem akarod szerelmem? Mást ölel téjszín fehér karod; hajad szép függönyét most másra takarod.

Kapcsolódó idézetek

1. Kezeidet el nem érem már, Nem érzem bőröd bársonyát. Tekinteted még bennem él, Õrzöm hamis szerelmedért.
2. Téged szeretlek. (...) Életem nagy részében a szívemet védtem. Olyan alaposan, hogy képes voltam úgy tenni, mintha nem is lenne. Most hitvány, féregrágta, kérges. De a tiéd. Holly Black
3. A szívem hoztam el. Csinálj vele Amit akarsz. Én nem tudok mást tenni És nem fáj nekem semmi, semmi, semmi, Csak a karom, mert nem öleltelek. József Attila
4. Azt már tudom: szerettél, megcsalódtál, Szerettél újra, s akkor már te csaltál. Ismét szerettél - hősödet meguntad; S üres szived most új lakóra vár. Madách Imre
5. Látlak mással. Vele is olyan vagy, mint velem? Örvénylő folyam? Úgy fogadod, mint engem, az öledben? Ölelni nem, - s most ölni volna kedvem.
6. Lángba mártottad életem, s most jégbe dermedt pusztába veted. Te - ezt vétetted ellenem! Szerelmem, én - mit vétettem neked?
7. A testnek rendeltetése a gyönyörûség de a szerelem nem övé S most már hiába is akarnám megtartani szellemed Szökik szökik tőlem mindenfelé mint egy felriasztott kígyófészek S gyönyörû karjaid a messzi horizonton mint hajnal-színû kígyók búcsúra tekeregnek S én itt maradok zavartan döbbenten itt maradok belefáradva ebbe a szerelembe melyet lenézel Úgy szégyellem ezt a szerelmet melyet te annyira megvetsz. Guillaume Apollinaire
8. Tied vagyok, tied, hazám! E szív, e lélek; Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek? Petőfi Sándor
9. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Õrizem a szemedet. Ady Endre
10. Veled már nem beszélek úgy, mint mással Egy vallomással tartozom neked Mosolyod meg nem szûnhet Megszerettelek. Zanzibár