Mások véleménye erőteljesen befolyásolja a saját kilétünkről alkotott elképzelésünket. Az érme egyik oldala, hogy vágyunk mások helyeslésére, mert az erősíti önképünket. A másik oldala pedig az, hogy rettegünk mások rosszallásától, ugyanis az aláássa a magunkról alkotott képet.

Kapcsolódó idézetek

1. Gyakran egy másik ember véleményét többre becsüljük, mint a sajátunkat. Vagy ridegségnek tekintjük, ha más a véleményünk, mint neki. Pedig a vélemények csak ösztönzések, és nekünk önmagunkból kiindulva kell eldöntenünk, hogy helytállónak tartjuk-e őket vagy sem.
2. Az emberek különbözőek, mindenki másban hisz, mást szeret, mást fogad el. Ha valaki állásfoglalásra készteti az embereket, akkor rengeteg szeretetet kap azok részéről, akik hasonlóan gondolkodnak, ugyanakkor az ellenoldalról rengeteg gyûlölet és támadás éri. Bródy János
3. Emberek vagyunk. Tökéletesebb képet szeretnénk sugallni magunkról valamennyien, mint amit megérdemlünk. Megbocsátható gyengénk ez, de jó tudomásul vennünk, mert ha elhisszük, hogy olyanok is vagyunk, mint amilyennek szeretnénk feltûnni a szélesebb vagy szûkebb nyilvánosság előtt, az súlyos következményekhez vezet. Verebes István
4. Egy s más tekintetben merőben rosszul ítélem meg a jellemet; van, akit sokkal vidámabbnak, mást komolyabbnak, eszesebbnek vagy éppenséggel balgábbnak gondolok a valóságosnál; s magam sem tudom, miből eredt, mi okozta a tévedést. Olykor az irányítja véleményünket, hogy ki-ki mit mond magáról; gyakran az, amit más mond róla, s nem szánunk időt a megfontolásra és az ítéletre. Jane Austen
5. Van itt valami furcsa (...), hogy amit csinálunk, arról azt hisszük, hogy jó. És ami boldoggá tesz bennünket, az nem a mi érdemünk, és ami másokat boldoggá tesz, ez se a mi érdemünk. Van bizonyos jellem, amelyet az emberek szeretnek, és kívánkoznak utána, és van, amelyiket nem szeretnek. Az ember csak igyekszik feléje, és elfogadja a következményeket... Herbert George Wells
6. Az ember megkeményíti magát, mert mások ezt várják el tőle. Azért leszünk magabiztosak, mert valaki bizonytalan mellettünk. Az ember végül is azzá válik, akivé mások szükségletei alakítják. Jodi Lynn Picoult
7. Az érzelmeknek kettős értékük van. Az egyik egy tisztán biológiai haszon: a félelem felvértez bennünket a veszélyekkel szemben, a büszkeség még több társadalmilag pozitív cselekedetre ösztönöz, ami viszont növeli a társadalmi tekintélyünket... másrészt az érzelmek kommunikálódnak is, hogy mások is tudomást szerezhessenek róluk, és akár át is vehessék azokat.
8. Az emberi lény legnagyobb félelme - a halálfélelem mellett, amellyel gyakran együtt jár - az, hogy értéktelen mások szemében, negatívan vagy ellenségesen ítélhetik meg. Ez azért különös, mert szinte sohasem fordul elő, hogy mások ennyit foglalkoznának velünk; csak alkalomszerûen és futólag teszik ezt.
9. Azért szeretünk jót gondolni másokról, mert féltjük magunkat. Az optimizmus alapja csak a félelem. Azt gondoljuk, nagylelkûek vagyunk, mert felebarátainkat olyan erényekkel ruházzuk fel, melyekből hasznot akarunk húzni. Dicsérjük a bankárt, abban a hiszemben, hogy utalványunkra többet fizet, és jó tulajdonságokat találunk az útonállóban, abban a reményben, hogy nem dézsmálja meg zsebünket. Oscar Wilde
10. Az önmagunk iránti nagylelkûséggel nincs problémánk. Noha mások erkölcsi felelősségét túlhangsúlyozzuk, önmagunkkal szemben jóval elnézőbbek vagyunk. Hajlunk arra, hogy magunkról a legjobbat feltételezzük, és magatartásunkért a külső körülményeket, másokat vagy szépséghibáinkat okoljuk.