Még sötét van, Leheletünk se látszik, De ablakunkon ragyognak már a jégvirágok, Odaki hajnalodik S én még mindig csókokat beszélek.

Kapcsolódó idézetek

1. Csókoljuk egymást, együtt pihenünk, Áltatjuk egymást, hogy egymásra vártunk, Halvány az ajkunk, könnyes a szemünk, Sápadt a lángunk. Ady Endre
2. Miért nem tekintesz vissza legalább egy gyöngéd pillantásra? Felkelt már a nap, sugarai fénnyel ragyogják be homlokom de nem pótolják csókjaid tüzét. Kassák Lajos
3. Hideg sötét az én világom, S a te szerelmed oly meleg! Tüzét, fényét e csillagnak még Nem olták ki az emberek Még mindig ott ragyog előttem... Álmodjál szépeket felőlem.
4. Szerelmem, odakint nehéz, felhős az ég, idebent a nap a zenitre hág: boldogság, hogy este találkozunk otthon, a saját kis buborékvilágunkban. A melegség, a gyengédség buborékjában, a kertben, amelyet egy csók édenkertté varázsol. Raphaëlle Giordano
5. Sötét volt. Még mindig nem mertem kinyitni a szemem. Egyikünk sem mozdult. (...) Talán nem is éltünk már. Átváltoztunk. Mi voltunk a szerelem. Sokáig. Vagy csak pillanatig. Talán mégis végtelen sokáig. Sötétség. Csend. Lélegzet nélkül. Szilvási Lajos
6. Mikor alszik a táj, csendes az éj, Nem száll a levél, nem zúg a szél. Keserédes csók íze még ajkamon izzik, És hangod még bennem él. Children of Distance
7. Még meg sem ismertelek, már szerettelek. És szeretni is foglak, míg csak el nem pusztul a Nap. És ha az is bekövetkezik, a sötétben szeretlek tovább. Pierce Brown
8. Köztünk még a messzeségnek Átláthatlan köde kékül, S én előre reszketek a Viszontlátás örömétûl. Tóth Kálmán
9. Ölelkezünk a fényben, Aztán a hullámok közé futunk, És eltûnünk a messzeségben, De a homlokom Addig hozzád nyomom, A te homlokodhoz az enyém, Aztán belenézek a szemedbe, Te meg visszanézel belém. Kispál és a borz
10. Nézd, milyen szép az éjjel, Ránk köszönt csillagfénnyel, A Hold mily fényesen ragyog, És én oly boldog vagyok, Jöjj, ne félj, senki se lát, Bújj hozzám, ölelj át...! Cserháti Zsuzsa