Megbotránkozunk a feudális földesúron, aki megtiltotta a parasztnak, hogy egyetlen rögöt is megmozdítson, hacsak a termés egynegyedét be nem szolgáltatta urának. Barbár időknek tartjuk ezeket. Ha a formák meg is változtak, a viszonyok ugyanolyanok maradtak, és a munkást is rákényszerítik, szabad szerződés címén, hogy feudális kötelezettségeket fogadjon el. És forduljon ahova csak akar, nem fog jobb feltételeket találni. Minden magántulajdonná vált, és ezt el kell fogadnia, különben éhen hal.

Kapcsolódó idézetek

1. Barbár, kegyetlen időket élünk. Pont úgy, mintha az őskorban volnánk, csak most van egy csomó "fejlett" eszközünk, ami elfedi a barbarizmust. De az emberek semmit nem fejlődtek az őskor óta, semmit! Egy fikarcnyit se lettünk okosabbak, sőt, a sok kütyünek köszönhetően egyre kevesebbet kell gondolkodni, hiszen minden egyre egyszerûbben megoldható.
2. A szabadság, egyenlőség, testvériség fogalma is átcsapott annak ellentettjébe. Jelenlegi világunk fogalomzavaros, a nagy "demokráciák" feudálisak. A "szabad" társadalmak pénz uralta, "kenyeret és cirkuszt a népnek" alapú rendszerek. Erőss Zsolt
3. Aki szabad akar lenni, annak nem szabad beállnia a sorba. A hatalom megvesztegeti az embereket, ezzel beállítja őket a sorba, és létrehozza a jóllakott barbárok társadalmát.
4. Az olyan emberek, akik hivatalból kapcsolatba kerülnek mások szenvedéseivel, például bírók, rendőrök, orvosok, idővel a megszokás következtében annyira megedződnek, megkeményednek, hogy még ha akarnának, se tudnának másképpen bánni klienseikkel, mint ridegen és formálisan. E tekintetben semmiben sem különböznek a paraszttól, aki a hátsó udvarában birkát, borjút öl, és észre sem veszi a vért. Márpedig ha a bíró formálisan, lélek nélkül tekinti az egyént, nem sok kell hozzá, hogy egy ártatlan embert megfosszanak minden jogától és tulajdonától, és kényszermunkára ítéljék. Csupán idő kell hozzá: annyi idő, amennyi alatt bizonyos formalitásokat elvégeznek - s a bírót ezekért fizetik. Anton Pavlovics Csehov
5. Még azok is, kik láncok nélkül élnek, rabjai a félelemnek, hagyományoknak, becsületnek. A szolgák szabadságról álmodoznak, de találkoztam olyan szabad emberekkel, akik még inkább erre vágynak.
6. Minden munka kompromisszumokkal jár. Minden munka rabszolgaság: szükségünk van rá, hogy meglegyen a saját szerepünk a világban, hogy valamilyen irányba tereljenek, hogy ne a kisiklás, a kitaszítottság várjon ránk. Rosella Postorino
7. Korunkban minden rendes ember szükségképpen gyáva rabszolga. Ez a természetes állapota. Ez mély meggyőződésem. Erre teremtődött, ilyen az alkata. És a rendes ember nemcsak most, holmi véletlen körülmények miatt, hanem általában minden korszakban szükségképpen gyáva rabszolga. Ez természeti törvény minden rendes ember számára ezen a földön. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
8. A mostani világ nagyon sok dolgot elfogad normálisnak, ami nem normális. Annak idején a rabszolgatartás normális volt, és egyáltalán nem volt furcsa, ha valakinek otthon rabszolgái voltak. A mai világ ezt ma már nem fogadja el. Ehhez hasonlóan ma is vannak olyan dolgok, amiket csinálunk, mindenki elfogad, de valójában elfogadhatatlanok. Az, hogy egy gazdag ember akkora szeletet hasít ki magának a közösből, amekkorát a pénztárcája megenged, az fenntarthatósági szempontból teljesen irreális. Azt a világot kell, hogy megteremtsük, amiben a közösből nem mindenki a pénztárcája szerint vehet.
9. Abban a szeszélyben, hogy önként lemondunk szabad akaratunkról, és alávetjük magunkat olyasvalaki szeszélyének, akinek erről sejtelme sincs: a játékosan csapongó függetlenség a vak engedelmességgel elegyedik. Valami átmenetféle ez a rabszolgaság és a szabadság között. Victor Hugo
10. Azt igenis állítom, hogy a paraszti társadalom jellege nem a törvényeken múlik. A paraszti társadalom jellege a parasztokon múlik. Az emberek évszázadokon át fenntartották egymás mellett különálló és nagyjából egyenlő birtokaikat anélkül, hogy sokuk elveszítette, és bármelyikük tömegesen felvásárolta volna őket. Holott igen gyakran nem volt törvény a felvásárlásra. A parasztok nem tudtak venni, mert nem adtak el. Az emberek ilyen helyzetbe kerülve úgy viselkednek, mint amikor hazaérkeznek. Gilbert Keith Chesterton