Mi haszna van, ha tudjuk, hogyan mûködik a villanykörte, mitől repül a repülő és mi az az anyagcsere, ha egyszer a gyereknek képtelenek vagyunk elmagyarázni, miért ne lapátolja a tejbegrízt egyszerre nyolc lábával.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem lep meg, hogy több millió értelmes ember nehezen tud megbékélni azzal az elképzeléssel, hogy több száz kilométeres sebességgel utazzon magasan a föld felett, egy túlnyomásos csőben, ami több száz tonnát nyom. Ez a tevékenység nem természetes az emberek számára, és bár a fizika törvényeit nem szegi meg, a józan ész törvényeit igen. A technika vívmánya, hogy mindez lehetséges, és bár repülőgéppel utazni statisztikailag nem veszélyes, más kérdés, hogy mennyire tûnik ez természetesnek.
2. A bőrünk alatt mindig történik valami: áramoltatunk, pumpálunk, felszívunk, összepréselünk, szétpukkantunk, kijavítunk és újra felépítünk dolgokat. Kifinomult szervek egész csapata dolgozik együtt olyan tökéletesen és hatékonyan, hogy egy felnőtt embernek óránként nagyjából annyi energiára van szüksége, mint egy százwattos villanykörtének.
3. Mindahányszor járni tanuló gyereket látok, még inkább megbizonyosodom afelől, hogy a felfedezés és tanulás öröme a legerősebb erő a világon. Természetünkből fakadóan helyezzük egyik lábunkat a másik elé, vizsgálódunk és legyőzzük az akadályokat. A világ megismerése nem kizárólag a felfedezőutaknak köszönhető.
4. Azok a dolgok, amelyek gyermekkorunkban körülvesznek bennünket, maguktól értetődőek, de ha úgy örvénylenek, mint a kaleidoszkóp üvegcserepei, szüntelenül más és más alakzatba rendeződve, akkor valószínûleg ahhoz is sok energiára van szükség, hogy az ember megállhasson a talpán és orra ne bukjon. Czeslaw Milosz
5. Gyerekként sokat küzdöttünk azért, hogy megtanuljunk biciklizni. Ha elestünk, leporoltuk magunkat, és visszaszálltunk a nyeregbe. Mindezt addig folytattuk, míg oly természetessé nem vált a biciklizés, mint a levegővétel. De amikor felnőttként próbálunk ki valami újat, érdekes módon többnyire beérjük egyetlen próbálkozással, mielőtt eldöntenénk, megy-e ez nekünk. Ha az első alkalommal nem járunk sikerrel, vagy kicsit is bénának érezzük magunkat, rögvest kijelentjük, hogy ezt nem nekünk találták ki, ahelyett, hogy adnánk magunknak még egy esélyt. (...) Érdemes tehát a gyermekkori kitartásunkat leporolni kissé, amikor valami újba vágjuk a fejszénket. Caroline Webb
6. Mivel elkerülhetetlenül rákényszerültem arra, hogy néha kicseréljek egy villanykörtét vagy áthangoljak egy tranzisztort a rádióban, meglehetős jártasságra tettem szert elektromos ügyekben. Ismereteim persze hiányosak, Isten tudja miért - azt például még ma sem teljesen értem, miért nem lehet az elektromos gitáron tojást főzni.
7. A tudomány általában éppen arra tanít, hogy a dolgok sokszor egyáltalán nem úgy mûködnek, mint ahogy a józan ész alapján gondolnánk. A Nap például nem kering a Föld körül, még ha abból, amit a szemünkkel látunk, erre a felületes következtetésre jutunk is.
8. Egyenletesen kell adagolni a nyersanyagot, különben vagy a túlhajtás, vagy az üresjárat következtében túlmelegszünk és tönkremegyünk. Az emberi agynak folyamatosan megoldandó feladatokra van szüksége, különben darabokra tépi magát, mint egy üresen járatott kombájn. Nincs olyan otthon ülő ember, akit ne hajtana a kíváncsiság, hogy valamilyen akadályt le tud-e győzni. Ha mást nem, a macskát tanítja meg pitizni.
9. Az anyagcserénk hatékony: ha a testünknek sok táplálékot kell elégetnie, gyorsabban égeti zsírtartalékainkat, ha kevesebb étel áll rendelkezésére, takarékra áll, lassabban és nagyobb hatékonysággal éget. Ez a hatékonyság segített őseinknek túlélni az ínséges időket és a teleket. Ugyanez viszont nem segíti a modern koplalót. Ha túl keveset eszünk, testünk túlélő üzemmódra kapcsol, és még nehezebb elégetni a fölösleges kilókat.
10. Sok jót nem tanulhatsz tőlem, de azt szeretném véled megértetni, hogy az életküzdelemben az önzés energiája az, ami fenntart bennünket. Enélkül úgy járna az ember, mint az olyan farkas, aki tépőfogak és körmök nélkül születik farkasnak: a többiek fölfalják.