Míg tûző napban ballagsz, árnyékod a társad, hogyha az ég beborul, menten enyészik az árny. Így a csalárd csordát a szerencséd fénye igézi, lepje csak egy felleg korma, inalni siet.

Kapcsolódó idézetek

1. Kegyetlenül reád mosolyog a szerencse, s ha remegve elfordulsz előle, utánad siet, hogy aztán megalázzon és kiraboljon a sors. Márai Sándor
2. Az árnyak titkosan közelgnek, Kétsége megnő a szívemnek, Mint a homály, miként az éjjel, Te ûzd fényeddel szanaszéjjel! Juhász Gyula
3. Több fény hull rád - egyre nehezül az árnyékod.
4. Lágy, szelíd szél. Pihenni betér. A gyertyaláng az árnyékoktól fél. Egy cseppnyi fény. S az éj zenél. A két szemedben ég a szenvedély. Tolvai Renáta
5. S míg libeg búsan, szerelemben, Én kikacagom kósza árnyad, Felé fúvok: menj, elbocsátlak. Ady Endre
6. Erre, hol arra inal szárnyalva a csalfa szerencse, és nincs, hol bizton, sziklaszilárdan időz. Vígan jön nagyon is, majd zord képpel rohan onnan, és csak ez állandó benne: a váltakozás. Publius Naso Ovidius
7. Elszalad az életed, ahogy a lenyugvó nap süllyed, A halál az est egyre nyúló árnyaiként közeleg. Patrul Rinpoche
8. Ágyadhoz surranok sötétlőn, mint lángszemû angyal, ha éj jön, s feléd kúszom majd zajtalan a hosszú árnyon, egymagam. Charles Baudelaire
9. Ha gond vagy bosszúság napomat árnyba vonja, s forró csókjaidat csak úgy lanyhán viszonzom én - ne gondolj semmi rosszra, ne kételkedj s ne haragudj! (...) Nem hagylak cserben én, de ha te elhagysz engem, vád csap rád, magány, rettenet, s belátod: csúf a sors, s becsülni kezded csendben fanyar, hûvös szerelmemet. Jakov Petrovics Polonszkij
10. Számít, hogy vezérelved legyen a jó szándék. Indulj el egy úton, és az istened megszán még, De ha másolsz mást, nem vagy más, mint egy árnyék. Punnany Massif