Ugrás a tartalomra
Mikor őt csókolom, szomjam oltom ajkán,
Miként teve hörpöl esővíznek partján.
Friss ajkát legelve, karjainkat öltve,
Epedő remegés költözik velőmbe.
Kapcsolódó idézetek
-
Édes lelkem, úgy szomjazom csókjára,
Adjon nekem csak egyet is próbára;
Higgye meg, hogy jóltevőleg hat reám,
Lássa csak, mint esenkedik érte szám!
Petőfi István
-
Merengve várok, mindhiába...
Ölelni készen, csókra vágyva,
Szomjas szívvel itt kell epednem...
Nem jön; nem jön az én szerelmem,
Hogy szép fejét ölembe hajtsa,
Míg csókra vágy és szomjaz ajka,
Hogy üdvünktől a bûvös éjjel
Megreszkessen szerelmi kéjjel
S az erdő fojtó illatárja,
Míg lágy szellőkön messze szállna,
Mint egy csapongó, égi mámor
Susogna üdvről, boldogságról
Leroskadva egy rózsakerten...
Ady Endre
-
Először a szem csókol, aztán a kezem,
mint tenger ömölsz el érzékeimen,
mint tenger ömöllek én is körül,
aztán part, s tenger összevegyül,
Szabó Lőrinc
-
Az én karom reszket ölelve téged,
Az én szivemre verődik beszéded
S hogy gyökeret vert tebenned a lelkem,
Én felsikoltva önmagamra leltem.
Lesznai Anna
-
Csókolok egy hideg kezet,
Zokogástól reszket vállam:
Azt hittem: hûtlen, rászedett,
Pedig csak engem szeretett
S szive repedt meg utánam.
József Attila
-
A szájam széle cserepes,
A szél majd` fölrepeszti.
Oly egyszerû, oly egyszerû:
A szomjúság epeszti!
Gábor Andor
-
Csókolózni olyan, mint sós vizet inni: iszol, és a szomjad csak nő.
-
Hajamban mennyi csók illata fészkel,
mint rozs tövén a fürj-sírású szél,
szememben szomjas vágyak nyája térdel
szerelmed kóborló vizeinél.
Váci Mihály
-
Amikor megcsókolom, az olyan, mintha levetném magam egy szikláról, de amikor a kezét a derekamra teszi, hogy felemeljen és visszacsókoljon, hirtelen már nem is ugrom - kiterjesztem a szárnyaim és repülök.
-
Átölel, és magához szorít, a testéből annyi szerelem, rajongás árad, hogy behunyom a szememet, és elmerülök benne. Az érintésbe, az ajka puhaságába olvadok, elveszek a csodálatos, lebegő, súlytalan együttlétben. Mintha felhőkön siklanánk, szivárványokon, dacolunk a gravitációval, kötelékek nélkül. Olyan mély, hosszú, lelkes csókban forrunk össze, amelyből nincs visszaút a földre.
Alyson Noel