Mindenki Faustnak születik, arra, hogy mindent hatalmába kerítsen, mindent megpróbáljon, mindent kifejezzen. Az elődök és kortársak tévedései tették tudóssá Faustot. A taszítás törvénye alapján, az uralkodó tévhitek és hamis elméletek cáfolatával halad egy lépést előre a tudomány. Arról, hogy Faust mûvész legyen, a tanítók ragályos példája gondoskodott. A mûvészet a vonzástörvény alapján, a kedves tárgyak utánzásával, követésével, tiszteletével lép előre.

Kapcsolódó idézetek

1. A filozófia módot nyújt az embernek, hogy mindenről valószínût mondhasson, s megcsudáltassa magát a kevésbé tudósok által. René Descartes
2. Ha valakit nem feszít, nem sodor teljesen magával a tudomány iránti vágy és tehetség - az semmit sem tud csinálni. Először tehát tehetség kell. A tehetségen kívül kell egy olyan társadalom, amelyik ezt méltányolni tudja. Szent-Györgyi Albert
3. Ha valakit nem feszít, nem sodor teljesen magával a tudomány iránti vágy és tehetség - az semmit sem tud csinálni. Először tehát tehetség kell. A tehetségen kívül kell egy olyan társadalom, amelyik ezt méltányolni tudja. Szent-Györgyi Albert
4. Egy mûvész alkotó géniusza, ha nem is szükségszerû, hogy ennek tökéletesen tudatában legyen, mindig arra törekszik, hogy formába öltöztesse valamely álmát. Ez az álom irányítja minden erőfeszítését, s a mûvész a kudarcok, félsikerek, sutaságok vagy szerencsés véletlenek sorozatán keresztül tapogatódzva igyekszik megragadni, foglyul ejteni - míg csak egy szép napon végre valóságra tudja váltani. A mesteri tudás, mindent összevetve, mintha nem is annyira a kifejezési eszközök elsajátításából következnék, mint abból, hogy a mûvész birtokba veszi azt a belső igazságot, amely egyszersmind sajátos nyelvre is kényszeríti. Az alkotó szellem mindenekelőtt ennek az álomnak az eredménye.
5. Az ember azzal a képességgel születik, hogy mindent meg akar fogni, mindenre kíváncsi. Ahogy a csecsemő bárki ujját bizalommal megragadja, ha felé nyújtják, mert élni akar, és ha élni akar, néha össze kell piszkolnia a kezét. Bizonyos felnőttek genetikusan meghatározott jóhiszemûségét a világ megragadásának szükségessége magyarázza. Ezt nem másoktól tanuljuk. Dorthe Nors
6. A tudomány nem nélkülözheti a mûvészetet. A mûvészet az ember lelkéből fakad, akárcsak a tudomány. Az igazi tudós egyúttal mûvész is, mert a helyes mellett meglátja a szépet is. Az igazi mûvész és tudós a jó diadaláért küzd, ezért pap is. G. Hajnóczy Rózsa
7. Mindaz, ami tudomány: megtanulható, s így tanítható is. A mûvészet, mely ott kezdődik, ahol a tudománynak vége, nem tanulható meg.
8. A tudomány lépésről lépésre tárja fel a mindenség titkait, egyre fantasztikusabb összefüggéseket ismer fel. És felmerül a kérdés: mindez véletlenül jött-e létre? Az ember eljut oda, hogy egy csodálatos alkotásról van szó, és itt belép - vagy nem lép be - a hit. Vizi Elek Szilveszter
9. A csillagászat a babonából született, az ékesszólás a becsvágyból, gyûlöletből, hízelgésből, hazugságból, a geometria a fösvénységből, a fizika a hiú kíváncsiságból és valamennyi, beleértve a morált is, az emberi gőgből. Így hát bûneinknek köszönhetik születésüket a tudományok és a mûvészetek. Jean-Jacques Rousseau
10. A tudomány minden nagy diadala köztulajdonná válik. A hivatásos tudósok hosszú korszakokon át kénytelenek kutatással és hipotézisekkel küszködni, kénytelenek tévedés és hamisság közepette harcolni; de amikor végül majd győz az igazság - gyakran ellenükre, néhány megvetett forradalmárnak köszönhetően -, tisztán és egyszerûen ragyog teljes fényében. Mindenki erőfeszítés nélkül megérti, olyan, mintha mindig ismerték volna. Elisée Reclus