Mindenkit érnek traumák a mindennapokban, amelyeket valahogy fel kell dolgoznia. A költészet pedig pont erre van kitalálva. Egy mûvészetektől eltiltott társadalomnál rosszabb nincsen.

Kapcsolódó idézetek

1. Mûvészetből nem lehet megélni. A mûvészettel csak elviselhetőbbé lehet tenni az életet. A mûvészet, akármilyen jól vagy rosszul csinálja valaki, a lelket táplálja, az Isten szerelmére! Énekeljünk a tus alatt! Táncoljunk a rádió mellett! Meséljünk történeteket. Írjunk verset, akár rossz verset is a barátainknak. Csináljuk olyan jól, amilyen jól csak tudjuk. Csodálatos jutalomban lesz részünk. Alkotni fogunk valamit. Kurt Vonnegut
2. A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni. Nincs és sosem volt iskolája (legfeljebb a "történetírás", az "irodalomtörténet" kreált számára utólagos "iskolákat"). Ez a tanulatlanság és tanulhatatlanság lehet az emblémája. És ez az, ami (ily módon mûveletlen) mûvelőit - mindenféle távoltartások ellenére - összetartja. Valamint az, hogy mindenütt a világon (a mi általunk ismert világon) mindenütt létezik térben és időben, mindenkor és mindenütt. Valamint az, hogy nem csak tanultsága nincs, hanem eszközei sincsenek. Pontosítva: nem lehet tudni, miképp és hogyan keletkezik. Somlyó György
3. A mûvésznek magányosnak kell maradnia. (...) Nem csak a mûvésznek. Mindenkinek, aki nagyot akar alkotni.
4. Az írásnak, az írástudóknak nagy felelőssége van, társadalmi felelőssége: minden, amivel az ember találkozik, a költészet témája. Márpedig életünk nagyobb részét a társadalmi, politikai gondok teszik ki, és ha valaki ezek kifejezéséről lemond és csak öntörvényû szómûvészetnek gondolja a költészetet, az nagyon téved és nagyon megcsonkítja a saját életét és a saját mûvészetét is. Kiss Benedek
5. A társadalom belém verte azt a romantika zsenikultuszában gyökerező káros és megalapozatlan hiedelmet, miszerint minden mûvésznek kell valami idegbaj, és én mûvészként akarom definiálni magam, mert nem hiszem el, hogy a mûveim nélkül is szerethető vagyok, ők a kezeim, amikkel megragadom a nép húsos tőgyét, és szeretetet facsarok ki belőle. Kellerwessel Klaus
6. A mûvészet tulajdonképpen egyfajta öngyógyítás a boldogtalanság enyhítésére. Nem való mindenkinek, és ezzel nincs semmi baj. Ha valakinek megfelel az, ami van, csak ül, és nem alkot semmit. A mûvész viszont elégedetlen, így mindig csinál valamit: megszólal, fest, vagy csak keresztbe teszi a lábát, és felkiált: ez a mûvészet! Wahorn András
7. A mûvészet mindig a fájdalom kifejezése. Talán az egész élet is, minden, amit csinálunk, de különösen a mûvészek élete - ezért van az, hogy annyit bántják őket. Nemcsak a mûvészetükben adnak hangot a fájdalomnak, hanem az életükben is, mások meg nem szívesen szembesülnek azzal, hogy az élet csupa kín. John Lennon
8. Nem hiszem, hogy a társadalmat bárki is megformálhatná. A társadalom egy olyan szövedék, amelynek minden egyes résztvevő eleme formálja ezt a szövedéket, a legszürkébb, legkonvencionálisabb életek is, ezek is rányomják a bélyegüket, a deviánsok is, a bûnözők és a rend megszállottjai is, mindenki...
9. A mûvészet a legjobb gyógymód - az egyén és a társadalom bajaira egyaránt. Nadya Tolokonnikova
10. Az egyetlen dolog, úgy hiszem, ami elviselhetővé teszi ezt a világot, a szépség, amelyet az emberek hébe-hóba előteremtenek a zûrzavarból. A festmények, a zene, a könyvek... Amelyik élet a leggazdagabb ezekben, az a szép élet. A legtökéletesebb mûremek. William Somerset Maugham