Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Mint szelíd tavaszi Eső a rónára, Ugy hulldogál csókod Ajkamra, orcámra, Mindenik cseppjéből Egy-egy virág terem... Csókzáporos tavasz!... Virágos szerelem!...

Petőfi Sándor
🐶 Kutya ⚖️ Igazság
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Tavasz van, hé! Jertek örüljünk! Usgyé, futkossunk! Játsszunk, nevessünk, szeressünk, csókolódzzunk! Csókolgassunk kacagva fût, fát, rögöt, virágot, Tavaszi rügyet, göndör báránykát, pelyhes madárfiókát, kis csibét, Minden kis tarka bocit, virgonc csikócskát És pendelyes kis mezítláb-gyerekeket, Mindent s mindenkit, aki örömünk és csókunk útjába akad, Mert tavasz van! Újra tavasz van!
  2. Hajamban mennyi csók illata fészkel, mint rozs tövén a fürj-sírású szél, szememben szomjas vágyak nyája térdel szerelmed kóborló vizeinél. Váci Mihály
  3. Esik, esik, esik, Csókeső esik; Az én ajakamnak Nagyon jólesik. Petőfi Sándor
  4. Szerelmem, szerelmem, rózsa voltál, ékes, bodros, üde rózsa, szirmokkal szépséges, tőlem halvány, hozzám kedves, értem feslő, nekem nőtt virágszál, rózsa, rózsafelhő; virágszál voltál, ah, sudár liliomszál, hajló-karcsú száron bimbó, viritottál, szerelmem, szerelmem, s most mégis, mint hullám, szemem könny borítja, miattad csordulván. Lakatos István (költő)
  5. Szeretlek, mint az anyját a gyerek és mint a virág a tavaszt és mint a medrét a folyó. Mint a mosolyt az öröm, úgy szeretlek.
  6. Egy csók a szádra, lángoló, piros, a többi már zuhogva záporoz, betakar minden fedetlen helyet, homlokod, nyakad, szemed, füledet, s aztán, hol tested még rejti magát, a csók-zápor a ruhádon tör át, s végül csuklódra, hogy kék ereid vigyék el szerelmemet szívedig. Kuczka Péter
  7. Csókoddal kezdődik az életem. A tavasz vagy nekem. A minden vagy nekem. Hát nem tudod, hogy te vagy az élet? Edwidge Danticat
  8. Olyan vagy, mint tavaszt hozó fecske, rózsaszál, mely illatozik egyre, csobbanó víz, mely csitítja szomjam, nyári ózon, mely tüdőmbe lobban.
  9. A szerelem, akár az eső, fölülről zúdul lefelé, csuromvizesre áztatva a párokat. De néha, az élet dühödt hőségében, a szerelem kiszárad a felszínen, alulról kell felszívnia a nedvességet, a gyökerein keresztül, hogy valamiképpen életben maradjon. Mitch Albom
  10. A szerelem olyan, mint egy illat, egy áramlat, egy zivatar. Te vagy az én egem, a rám hulló esőcseppek, én pedig a föld, amely befogad. Frida Kahlo
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat