Ugrás a tartalomra
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
Kapcsolódó idézetek
-
El akarom mondani neked, hogy szeretlek. A szerelmünk volt a fonal a labirintusban, a háló a kötéltáncos alatt, az egyetlen valódi ebben az én különös életemben, amiben bízhattam. Ma este úgy érzem, hogy a szerelmemnek ebben a világban nagyobb a sûrûsége, mint jómagamnak: mintha itt maradhatna utánam is, és körülvehetne, megtarthatna, ölelhetne.
Audrey Niffenegger
-
A szerelem olyan, akár, akár a tenger,
Hogy csordultig van telve szerelemmel,
Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren,
Hogy amíg álmodsz, az ő szemében
Ringunk mi ketten.
30y
-
A szerelem olyan, mint egy nyári fergeteg, az epedő vágyak sötét felhői, a cikázó villámok, az eget-földet rázó csattanás, a zuhogó eső s végül ismét mosolygó napsugár: ez üdíti és tisztítja ez élet unalmas, de üdvös formaságait, s elhiheti velünk, hogy soha sem ezelőtt sem azután nem lesz többé oly vihar, mint az éppen elmúlt.
Marie Corelli
-
A szerelem meg közben tombolt bennem, tudod, hogy van ilyenkor. Mint az áradó folyam. Ha szabad folyást kap: szépen lecsendesül, lefolyik az ár. Ha gát zárja el, vagy keskeny völgybe szorul: bőgve tajtékzik, és az eget ostromolja.
Bárány Tamás
-
A szerelem tulajdonképpen megfoghatatlan. De éppen ez a titokzatos valami nő, gyarapszik egyre bennem. Feledteti velem otthonomat, apámat, anyámat, elbódít, ha rád nézek és boldogsággal tölt el. Még az éhségről, a hidegről és betegségről is megfeledkezem. Azt hiszem, ez a szerelem.
Margit Sandemo
-
Szerelem! (...) Minden titokzatos benne: ahogy megjön, ahogy kifejlődik, s ahogy eltûnik. Van úgy, hogy hirtelen jelenik meg, kétséget nem ismerve, örömtől sugározva, mint a nappal, máskor parázslik, mint a tûz a hamu alatt, s fellángolva csap be a lélekbe, mikor ott már minden elpusztult.
Ivan Szergejevics Turgenyev
-
Csillagos éjeken, hogy ha minden pihen,
Te vezetsz, szerelem, titkos ösvényeden.
A hold sejtő arca biztatva lép elő.
Balzsamot lehellő ekkor a lágy szellő,
S ég, föld rezgi velem azt a kéjt, izgalmat,
Amit szívem érez s miről ajkam hallgat.
Szeretlek! s az élet mi is volna nekem,
Ha te nem szeretnél, édes egyetlenem!
Kemény Zsigmond
-
Boldog vagyok, és szeretném, ha te is boldog lennél. Én tökéletesen boldog vagyok. Veled ébredek, és veled alszom el. Mást én nem tudok. A fejem mint az ezüst, ha magunkra gondolok, máskor meg, mintha hegedû volna. Minden utca velünk van teli, olyan ez, mint a muzsika, közben néha más emberek is beszélnek, meg képek peregnek, mint a filmen, de a muzsika akkor is ott van. Mindig.
Erich Maria Remarque
-
Szeretlek, mert fölfoghatlan vagy;
Bûvös-bájos fátyol föd el.
Szeretlek, mert olyan titok vagy,
Amiben mégis hinni kell.
Vajda János
-
Megőrzök mindent itt mélyen a szívemben.
Az évek nem múlnak el bennünk nyomtalan.
Túl sok mindent mondtál ahhoz, hogy elhiggyem;
Ez egy végtelen szerelem.