Mondtuk szépen és durván, Lelkünk ébredő vulkán, Kitörni kész, s ami régi, mind elég, S jön az újabb nemzedék. (...) Mert mi vagyunk a hurrikán, Ezer éves út után, Mindent felkavar, készülj fel, Most mi jövünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha már a hullám összecsapott felettünk, átkunk, szidalmunk szánkból kiapadt, lelkünkből fakadt könnyünk kiszáradt, jusson eszünkbe, azért születtünk, hogy küzdjünk. Ne adjuk fel, kezdjük újra és újra, hisz valaki mindig szeretettel várja, hogy hozzá segítségért megérkezzünk.
2. Járjuk az élet hosszú, hosszú útját, Együtt maradunk, hiába fúj a szél vagy tépáz az orkán, Az úton boldogság és szenvedés vár ránk, De mi kitartunk: erősebbek vagyunk az élet viharánál.
3. Amikor igazán nehéz idők járnak, és durva viharok tombolnak, azt először súlyos csapásként éljük meg, de aztán a tettek mezejére lépünk. Összedugjuk okos fejünket, és kitalálunk valamit. Segítünk egymásnak. Mi, emberek nemcsak értelmesek vagyunk, hanem velünk született, az evolúció során kifejlődött empátiával is rendelkezünk. A nehézségekkel teli évezredekben ez mentett meg bennünket. A múltban is átvészeltünk minden megpróbáltatást, és túl fogunk jutni ezen az éghajlatváltozáson is, amely a mi kezünk nyomát viseli. És ebből valami jobb születik majd. Marcus Rosenlund
4. Lelkünk, mint halott lepke, oly törékeny, mint hárfahúr, a szélben elszakad, elég hozzá egy rosszul értett szó is, elég egy félreértett mozdulat. Faludy György
5. Távol orkán már hörögne; Iszonyú nagyot csattanva Az égbolt ketté hasadna, S hullana a kénkőzápor... Ah pokolkín-képes mámor! És én ezt mind, mind átérzem, Valahányszor rád emlékszem... Vajda János
6. El fogok menni. Elmegyek, mert erre kérsz, és tőled nem tagadhatok meg semmit sem. De minden út körbeér, és találkozunk még. Tudom. Ha nem ebben az életben, hát majd azután. Mindig is téged kerestelek, és végre rád találtam. Tudok várni. Te vagy a lelkem, a lélegzetem; nélküled nincs értelme semminek. Mi egyek vagyunk... oszthatatlanok, és a természet minden ereje azon lesz, hogy kettőnket újra egyesítse. (...) Addig minden erőmmel azon leszek, hogy jobb ember legyen belőlem. Volt valaha egy fiú, aki valóra akarta váltani az álmait. Hát megyek, megkeresem őt. Azért megyek, mert te kérsz rá. Azért megyek, mert téged még az életemnél is jobban szeretlek. Gaál Viktor
7. Muszáj kérdezni és kérdezni és kérdezni, és soha fel nem hagyni a kérdezéssel, amíg a világ abba nem hagyja a pörgést. Felnőttek leszünk, akik szétzúzzák a fáradt, kimerült rendszert. Mászni és rágni és ásni fogjuk az utunkat egy radikális új világ felé. Az elménket és a lelkünket kőből és mûanyagból lenné és arannyá fogjuk változtatni; ebben hiszek. Így lesz, tudom.
8. Hosszú évek óta számoljuk a percet. Ennyi elég volt, tegyünk végre rendet! Szembefordulunk, megküzdünk az árral, leszámolunk ma minden hazugsággal. Rakjunk egy nagy tüzet, és hagyjuk porig égni! Ha van miért meghalni, van értelme élni. Holnaptól a világ a nevünket kiáltja, hősöket szül majd a bátrak éjszakája. Road
9. Unatkozók s halálra-untak, Bolondosan furcsák vagyunk, Fájdalmasak és búcsuzók S milyen furcsán nézzük magunkat S milyen furcsán néznek most minket. Csalódás-kő ránk nem zuhant S mégis sujtódottan, szédülten, Sustorgó ázott-fák a tûzben, Panasszal égünk, lángtalan. Ady Endre
10. Most mégis, megfáradván, Dicséreteddel keresünk új erőt S enmagunk előtt is térdet hajtunk, mondván: Szabadíts meg a gonosztól. Akarom. József Attila