Nehéz a veszteség. Sosem múlik el, mindig veled marad, mint egy halvány árnyék, egyes napokon sûrûbb, másokon ritkább.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindig nehéz elveszíteni valakit. Lyukat hagy a szívedben, ami sosem gyógyul be.
2. A gyász örökké tart. Nem hagy el soha. A részünkké válik, ott van minden lépésünkben, lélegzetünkben. Jandy Nelson
3. Ha az ember elveszít egy közeli személyt, függetlenül attól, hogy milyen is volt a kapcsolat, az a bizonyos hiányérzet sosem múlik el. Teljesen sohasem.
4. A halál olyan súlyos veszteség, hogy valójában sohasem lehet feldolgozni. Az emléke elhalványulhat a szeretett személynek, de a hiánya mindig megmarad. Ara Rauch
5. Nem lesz könnyebb, hiába telik az idő. Csak más lesz. És soha többé nem lesz ugyanaz senkinek. Mindenki a maga módján gyászol, és egészen furcsa időpontokban tud lecsapni a fájdalom.
6. Lehet, egy barátod elmegy - oly messzire, hogy tán soha nem látod viszont. És mégis, benned jelen lesz, örökké.
7. Nem lesz könnyebb idővel, mindössze annyi történik, hogy az ember (valamennyire) beletörődik. Soha nem szûnünk meg hiányolni elvesztett szerettünket.
8. A gyásznak sok arca van, és sok fázisa. (...) A mély gyászt elviselni éppoly nehéz, mint vékony jégen járni. Az egyik pillanatban olyan, mintha minden rendben lenne, aztán a következőben eltörik valami, és az ember aláhull a sötétségbe.
9. Van, ami soha nem lesz ugyanolyan, mint Azelőtt. Van, amit nem hozhatsz vissza. Van, ami örökre eltûnt. Mary E. Pearson
10. Vannak emlékek, amelyek olyan erősek, hogy sosem halványulnak el. (...) Vannak emlékek, amik egyre erősebbek, valahányszor eszünkbe jutnak, és olyankor egy kicsit fakóbbnak érezzük az életünket a jelenben.