Nekem valahol itt kezdődik a színház. Amikor a darabot olyan szintre formálod, hogy elmúlik a megfelelési kényszer.

Kapcsolódó idézetek

1. Nekem a színház töltekezést, fejlődést jelent, a határok feszegetését. Olyan terepet, amelybe akkor is beleugrom, ha a pakliban a kudarc is benne van. Scherer Péter
2. A színház sok mindentől megvédi az embert, hiszen mindazt a felgyülemlett feszültséget, amit hordozunk, ki tudjuk mondani, el tudjuk játszani. Nem érzem, hogy bennem marad, és mint egy fekély vagy árnyék folyamatosan követ.
3. Az kell, hogy a színház érzelmet váltson ki. Ehhez viszont bele kell halni a szerepbe. Mindegyikbe. Bodrogi Gyula
4. A színház külön életet követel, teljesen más világokat nyit ki az emberben, hallásban, látásmódban és örömökben is. Kovács András Ferenc
5. Nagyon sok fontos dolog kezdődik úgy, mintha színjáték lenne. Mo Yan
6. A jó színház olyan, ami után a néző változni tud. (...) És milyen egy jó találkozás egy másik emberrel? Ami után én vagy ő változni tudunk. Vecsei H. Miklós
7. A mûvészet ott kezdődik, ahol a másolás véget ér. Oscar Wilde
8. A színház szerintem egy olyan fórum, ahol mindenki érti egymást. Egy nyelven beszélünk, a színház nyelvét használjuk.
9. A színház népnevelés. Mennél magasabb szintre tudjuk emelni, annál nagyszerûbb. De azt nem lehet, hogy csak és azonnal a magasabb szinten csináljuk. Gobbi Hilda
10. A színházban minden képlékeny, mindig mindent elölről kell kezdeni. Ismerkedsz a szereppel, puhítod, van rá hat heted, és egy rendeződ, aki segít. Bejárhatod az utakat, hibázhatsz, amíg a végén kialakul valamilyen végeredmény - amit a kritika vagy lehúz, vagy még jobban lehúz. Ha egyáltalán írnak róla. A film pedig a pillanat mûvészete. Egyszer kell nagyon igaznak, nagyon jónak, nagyon őszintének lenni.