Nem mindegy, hol meditál az ember. Lehet egy beszakadt tetejû turistaházban is, de ott például a szúnyogcsípések vagy az ismeretlen éjjeli zajok miatt kialakuló félelem elvonja a figyelmet a lényegről. Luxuskörülmények között is lehet elmélkedni. Mert a luxus önmagában is gyógyít.

Kapcsolódó idézetek

1. A meditálásra szánt idő nem luxus. Hosszú távon megspórolja az aggódásra szánt időt, és megszabadít a kimerültségtől.
2. A gettó egyúttal viszonylag stresszmentes, kényelmes életmódot kínált. Az ember teljes mentális kapacitását igénybe veszi a túlélés, így aztán nem áll neki filózni a nagy kérdéseken. Ki vagyok én? Kinek kéne lennem? Eleget teszek? A gettóban még azt a negyvenéves férfit sem nézik le, aki az anyja házában él, és másoktól kéreget. Az ember ott nem érzi magát csődtömegnek, mert mindig lehet találni valakit, akinek még sanyarúbb a sorsa, ráadásul a legsikeresebbek sem emelkednek ki annyira a tömegből, hogy többre sarkalljanak. Hibernált állapotban lehet élni. Trevor Noah
3. Hiába luxushelyek (...) a privát szobák, ha az ember mulatni vágyik, akkor azt társaságban teszi. Mindentől elzárva kissé steril a világ. Kordos Szabolcs
4. Egy ideig becsaphatja magát az ember, és elhiheti, hogy tényleg ez az, amire vágyik. A napfényes üvegbura alatt, a luxuskörülmények között könnyû azt hinni, hogy csak egy lépésre vagyunk attól, hogy minden álmunk teljesüljön. Chris Greenhalgh
5. Néha a meditálás élménye mély, de az is előfordul, hogy teljesen hétköznapinak tûnik. Minden egyes meditálás alkalmával azonban, még akkor is, ha elménkben millió gondolat zakatol, a tudat olyan szintjeire jutunk el, amelyek mélyebbek, csendesebbek. És amikor ez megtörténik, a meditálás során tapasztalt belső nyugalmat természetes módon egyre inkább megéljük életünk más pillanataiban is. Bob Roth
6. Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el. Marcus Aurelius
7. A meditáció és a terápia között csak az a különbség, (...) hogy amikor meditálok, akkor tulajdonképpen megtanulom, hogy hogyan ne takargassam önmagam elől azokat a dolgokat, amiket gondolok, csinálok, érzek, ami bennem történik. Tehát átláthatóvá válok önmagam számára. Szerintem a terápia egy kicsit nehezebb, mint a meditáció, mert a terápiában átláthatóvá válok egy másik ember társaságában. Feldmár András
8. Az egyedül kirándulás másfajta terápiát nyújt, mint a csoportos. Ha barátokkal vagy családdal van az ember, akkor alkalmazkodik a többiek ritmusához, gondolatait alárendeli a társalgásnak. Egyedül sokkal eredetibb az élmény. A gyaloglás felveszi annak a ritmusát, ami az ember fejében lejátszódik. Még jobb, ha olyan helyen jársz, ahol még soha nem voltál azelőtt. Távol a kedves helyek befolyásától a gondolatok teljesen váratlanul pattannak ki a semmiből, szabadon cikázhatnak gondok, ambíciók, aggodalmak és szerelmek között. Kulcsfontosságú, múltbéli jelenetek hívatlanul újra fókuszba kerülnek. Erős érzelmek futnak végig rajtad újból, majd egyszerre csak anélkül, hogy észrevennéd, ott állsz a világ tetején.
9. Hiszen tudja, hogy egy fogékony, finom léleknek milyen szüksége van menedékhelyre. Ebben a mi viharzó századunkban a gondolkozó ember számára egyenesen életszükséglet, hogy legyen egy zuga, bármilyen szerény is, ahol egyedül lehet. Pelham Grenville Wodehouse
10. Még a legfásultabb, legfáradtabb elme is bátorítást kap a sorstól, hogy észrevegye a valódi gyönyörök csiklandozását. Amikor így teszek, mérhetetlen nyugalom száll meg - odahajlítom, odairányítom lelkem, hogy hozzátapadjon, és élvezze a jót. Nem azért, hogy belevesszen, eltûnjön benne, hanem éppen az ellenkezőjéért: hogy megtalálja benne önmagát. Michel de Montaigne