Nem, nem akarom tudni, hogy ki voltam És mivé lettem volna nélküled! Amit vesztettem s szenvedtem: csekélység! Csak hogy téged, téged megnyertelek!

Kapcsolódó idézetek

1. Én nem akartam többé nőt szerezni, se téged, se mást, hanem csak veled lenni, hozzád hasonlóvá válni, aki el tudtad velem feledtetni, hogy nő vagy, én pedig férfi. Oravecz Imre
2. Nem akartalak téged elveszíteni, ezért mindig megértő, kedves, attraktív, érdeklődő akartam lenni veled. Eközben magamat veszítettem el.
3. Én úgy szerettelek, Hogy szebben nem lehet, S ha nem is voltam mindig veled, Sose voltam ellened, És csak benned hittem, Most csak azt szégyellem, Hogy így is kevés voltam neked.
4. Köszönöm a szereteted, de ne gondolj rólam többet, mint ami vagyok, szürke, sápadt kis küzdője az életnek, aki talán többet szenvedett, aki talán érzékenyebb, mint az átlagemberek; de aki önző, mint minden ember. Az, hogy szeretlek, talán az is önzés. - Érzem, hogy szeretetre van szükségem, és érzem, hogy ezt a szeretetet csak Te vagy képes nekem megadni. Boncza Berta
5. Ami csak voltam és leszek, amit csak kaptam, amit adtam, Amit örültem-fájtam és örültél-fájtál énmiattam, Mindent, ami most elvesz, pedig teljesség volt és élet, Az életed, az életem köszönöm, édesem, tenéked. Székely János
6. - Szinte alig ismerlek, mégis mintha egész életemben itt lettél volna. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha te vigasztalnál meg? (...) Miért van az, hogy ilyenkor szeretnélek átölelni téged? Miért vonzódom hozzád? Legalább mondd, hogy te nem. Mondd, hogy te nem érzel ilyet, kérlek. - Én nem. Nekem te ennél sokkal többet jelentesz.
7. Ne gondolj rám ezután, neked úgysem fáj, Nem tudom, hogy én ki vagyok, csak azt tudom, hogy ő ki volt, (...) Hogy nélküled én senki vagyok, egyedül nem álmodhatok. Caramel
8. Nem azt próbálom kitalálni, ki vagy. Nem érdekel, hogy ki vagy. Csak azt akarom tudni, miért vagy az, aki. Maggie Stiefvater
9. Nem szégyenlem az életem, ez az énem. Neked semmi, van, akinek én voltam a minden.
10. Amit megtanultam, mind hazugság, Aki vigyázott rám, már nincs velem, És azt kívánom, bárcsak tudnád, Hogy mit is érezhet a védtelen! Dés László