Ugrás a tartalomra
Nem tudok képernyővel írni. (...) Látnom kell papíron. Ez valahogy megszilárdítja a szavakat. Állandónak tûnik, mintha mindennek, amit írok, súlya lenne. Lehorgonyoz, letisztázza a gondolataimat, és arra késztet, hogy ne köntörfalazzak.
Kapcsolódó idézetek
-
Kísérletet teszek arra, hogy rögzítsem, hogy mi minden jár a fejemben. Terápiának sem utolsó. Amíg írok, képes vagyok rendet rakni a bensőmben, és érzem, egyre inkább érzem, nagy szükség van, később pedig végképp nagy szükség lehet rá. Az írás erősebbé tesz. A megfejtett gondolat és a megválaszolt kérdés megerősít. Amíg gondolkodhatok, erősebbnek gondolhatom, elég erősnek érezhetem magam az élethez is, és a meghalás elviseléséhez is.
Nagy Bandó András
-
Valamilyen formában ki kell fejezni a dolgokat, ez nagyon fontos. Határozottan érzem, ha beszélhetnék róla, enyhülne sok minden.
Márai Sándor
-
Amikor írok, talán életemben először érzem, hogy hatalommal rendelkezem. Nem más szavait kell elismételnem. Megírhatom a sajátjaimat. Végre önmagam lehetek. Tetszik az egyedüllét, ami vele jár. Senki nem néz. Senki nem ítélkezik. Senki nem szól közbe. (...) Csak én létezem és a papír.
Jennette McCurdy
-
Amikor az ember leír valamit, a teljes figyelmével arra koncentrál. Szinte lehetetlen bármit is leírni, miközben valami másra gondolunk. A papírra vetés aktusa segít megfelelő irányban tartani a gondolatokat és a szándékokat.
-
Írásfüggő is vagyok, amikor pedig papírra vetem a gyengéimet, örömeimet, hülyeségeimet és nehézségeimet, valahogy mindent tisztábban látok. A mondatok, gondolatfüzérek olyanok nekem, mintha a homályos és zavaros víz alól egyszeriben egy saját építésû, szavakból épült hajón találnám magam. Ezzel a hajóval bárhová eljuthatok, vele még a legvadabb, zúgó, tomboló gondolatzuhatagokon is átevezhetek.
Steiner Kristóf
-
Az írás (nem csak a szépirodalmi) voltaképpen intim és egyszemélyes családállítás. Hatása még elementárisabb is lehet, mert az ember nem egy vele érző közösség vállaira, hanem a papírra rakja a terhét. Márpedig a papír engedelmesebb sorstársainknál, viszi tovább a ráengedett súlyt, szótlanul, megbízhatóan.
Vámos Miklós
-
Különös dolgok ezek a levelek, borítékba csomagolt sorok, amelyek hol szerelmet ecsetelnek, sóvárgásról sírnak, hol vigasztalnak, hol bátorítanak, csakúgy, mint a kimondott szó... De a papírra vetve valahogy még nagyobb erővel felruházva. Hogy ez az erő abban rejlik-e, hogy a címzett újra és újra elolvashatja a sorokat, ezáltal a legkisebb rezdüléseket is magába szívva, vagy abban, hogy az író sokkal inkább átgondolja a mondandóját, mintha csak élő szóban, hadarva vetné oda, nehéz lenne eldönteni.
-
Sokkal áttekinthetőbbé válnak a dolgok, ha papírra vetjük őket. A gondolat csupán egy formátlan, zabolátlan erő. Olyan, mint a szél. Csak akkor hajt előre, ha vitorlát tartunk elé.
-
Nem vagyok a szavak embere. Éppen olyan rosszul fogalmazok, amilyen rosszul énekelek, és hirtelen esetlenné válok, megkukulok, amikor leülök a tollammal a kezemben. Te viszont rábírsz arra, hogy jobb leveleket próbáljak írni. Rábírsz arra, hogy jobb emberré próbáljak válni.
-
Az írás ilyen: segít szavakba önteni a gondolatainkat, vagy akár megbirkózni a nehézségekkel.
Kollár Betti