Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Neved az álmatlan tengerre írom Már fodraid közt leng a szürkület Virraszt velem örökös éber áram. Sötétedik. Meghalok nélküled.

Garai Gábor
📺 Média 🔮 Jövőkép
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Véled kelek, véled fekszem, Emléked tüzénél melegszem. Görcsösen, némán átkarollak: Tört roncsa zátonyult hajómnak. Első reményem, első álmom, Utolsó üdvöm, végsugárom. Betöltetlen, égi ígéret, Titkon, éjjel szenvedek érted. Berde Mária
  2. Te győzz le engem, éjszaka! Sötéten úszó és laza hullámaidba lépek. Tünődve benned görgetik fakó szivüknek terheit a hallgatag szegények. Pilinszky János
  3. Kezed akarok lenni, arcod alatt a vánkos, kisimult lepedőd, réted, gyûretlen hajnal. Életed akarok lenni, szuszogó fád, világos erdőd az égigérő, örökös virradatban. Bella István
  4. Alszom, s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom. S melléd varázsol egy aranyló szárnyú álom. A szívem a szíveden. Kezemmel reszketeg érintem bőrödet, feszes lesz és remeg. André Chénier
  5. Tehozzád siettek elbádgyodt lábaim, S most téged ölelnek testetlen karjaim. Neved napját hozza jövő világosság! Ah! töltse szivedet érzékeny vigasság! Ányos Pál
  6. Veled zuhanok a végtelenbe, beleálmodlak az életembe, emlékedet a szellő hozza, bánatomat az eső mossa el. Ismerős Arcok
  7. Oh várlak én is, várva várlak, Téged, te fénye felhős éjszakámnak. Remegve ejtem halkan a neved, Hogy áruló szellő se értse meg. Csak úgy reppenjen könnyû álomszárnyon Tehozzád, édes, szép álomvilágom. Gyóni Géza
  8. Nincs közöttünk levegő, szikráznak a villámok, Te és én az éjszakában megfejtjük a világot. S ha majd hajnalodik, mindig visszapörgetem a szépeket, Mert úgy felébredni, hogy vége, halála az életnek. Children of Distance
  9. S ha elenyészünk végképp odalenn: Melletted nyugszik hamvadó fejem, A néma éjben átkarollak, Porló szivem szivedbe olvad, Együtt leszünk, míg tart a végtelen! Ábrányi Emil (ifj.)
  10. Fázol? - Én égek; lázam rád adom; Betakar majd a bolyhos izgalom. Menekülésre nincs már utad; Szinte hallom, hogy vacog a fogad. Ártatlanságod zászlaját leejtve, Nem mint győztesre, mint szövetségesre Tekints reám - óh, néma ünnepély - S én ígérem, hogy megbékít az éj...
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat