Ugrás a tartalomra
Nincs borzalmasabb a háborúnál, de minden háborúban vannak olyan pillanatok, amelyeknek jó érzését nem lehet semmi egyébbel összehasonlítani. Mert csak aki maga is harcos volt, az tudja, hogy mit jelent az, ha egész napi gyaloglás után, két napi éhszomj után a csapat eljut egy faluba, ahol le lehet feküdni, inni és enni lehet, utána aludni szabad. Csak a hadra kelt ember tudja, hogy mekkora boldogságot jelenthet egypercnyi nyugalom két életveszély között.
Kapcsolódó idézetek
-
Tudod van, hogy összejön minden. Ott vagy abban az életben, amit elképzeltél, talán tízszer jobb, mint amilyennek sejtetted, aztán meg már mennél is tovább. Nem élnéd meg a perceit, nem vennéd el azt, ami azzal jár, hogy harcoltál, mert már a következő lépés érdekelne. Ilyenek vagyunk... képtelenek leállni, pihenni, szétnézni a domb tetején, és élvezni a kilátást, azt, hogy ha már egyszer eljutottál a helyedre, ott le is kell ülni egy picit, és ki kell pihenned a harcot.
Oravecz Nóra
-
A seregben nem az a stressz a legrosszabb, amelyet ütközet közben érzel. Egy csatában minden olyan folyamatosan és a kaotikusan zajlik, hogy egyszerûen nincs időd rágódni a dolgokon, vagy leltárba venni az érzelmeidet. A legtöbbször csak reagálsz arra, amire kell. És nem is az ütközetek után a legrosszabb, amikor a sebeidet nyalogatod, és számba veszed a veszteségeidet. A legrosszabb stressz az, amelyik a harci mûveletekben eltöltött hónapok és évek alatt gyülemlik föl, az az alattomos és alig észrevehető szar, amelyik lassan, de biztosan darál le téged egészen odáig, hogy már elaludni sem tudsz.
Marko Kloos
-
A félelemmel nem könnyû megbirkózni, a háború pedig kimondottan unintelligens módja annak, hogy megoldjuk a problémákat. Ha volt valami, amit megtanultam a hadsereg kötelékében eltöltött idők során, akkor ez az. Nem olyan nehéz elfogadni a gondolatot, hogy egy férfi úgy dönt, inkább megfutamodik a csata színhelyéről. Ha az ember belegondol, voltaképpen logikusnak tûnik.
Amanda Quick
-
Háború. Mindig lelkesedéssel kezdődik, akár a szombat esti meccs vagy az első randevú. De a háború igazi arcát akkor látod, amikor haldokló bajtársadat karjaidban tartva örülsz annak, hogy élsz.
-
Hisz olyan kevés kell az embernek a háborúban! Ha csak egy kissé távolabb kerül az ember a haláltól, ha pihen egyet, kialussza magát, becsületesen jóllakik, kap hazulról levelet, ráérősen elcigarettázgat a bajtársaival - máris megvan az ideig-óráig tartó katonaöröm.
Mihail Solohov
-
Jobb harcolni, mint egyre csak várni a harcot. És a harc szabadságot és megkönnyebbülést ad. Hogy nem hiába fektette belém a haza a bizalmát, hogy megháláltam azt a sok jót, amivel eddig elárasztott.
Csabai László
-
A hadviselés a legborzalmasabb élmény, amit az élet tartogathat valaki számára (...). A halálos félelem természetellenesen elevenné változtatja a világot: a színek élénkebbek, a félelem erősebb, az öröm felfokozottabb. Csak akkor látszanak emberinek az ellenséges és baráti halottak, ha már vége van, és csak ekkor lesz úrrá az ember lelkén a megbánás és a kétség.
John Gilstrap
-
Nem kétséges, a pokolban is adódnak olykor kellemes pillanatok. Ha másért nem, azért, hogy az ember sose felejtse, a pokol még távolról sem a legrosszabb hely, ahova kerülhet.
Dean Ray Koontz
-
A háború teli van szenvedéssel, bánattal és kétségbeeséssel. Azt gondolnánk, ezek a gyötrő érzések részletes leírást igényelnek, de valójában minél nagyobb a szenvedés és minél erősebb a kétségbeesés, annál fölöslegesebbé válnak a szavak.
Aharon Appelfeld
-
A háború olyan, mint valami meredek helyre való felkapaszkodás: a győzelem ott van a csúcson, így hát ők csak mennek, nem elmélkednek hiába az út elkerülhetetlen nehézségeiről, nem okoskodnak ravaszul. Tulajdon érzéseik háttérbe szorulnak, most az a fő, hogy elérjék a csúcsot bármi áron is! Meg-megcsúsznak, lezuhannak, elesnek, de megint felállnak, és mennek tovább. Az ördög se tudná megállítani őket! Beszakad a körmük, majdhogy el nem véreznek, de beveszik azt a magaslatot. Ha négykézláb is, de felmásznak a csúcsra!
Mihail Solohov