Oly ember, ki az igazságban s erényben nincs kellően megszilárdulva, könnyen hajlandóvá lesz azon elvek és példák szerint gondolkozni és érezni, miket lát, hall vagy olvas.

Kapcsolódó idézetek

1. Az az ember, aki könnyed szárnyalással minden tudást körülrepked, s nem edzi megismerését higgadt és következetes alkalmazás által, (...) elveszti szemléletének biztonságát, derûjét, figyelmességét s a nyugodt, csendes, a valódi örömök iránt fogékony igazságszeretetet. Johann Heinrich Pestalozzi
2. Amit az ember átlátni s megismerni fáradság nélkül nem tud, azt közönségesen inkább azon oknak tulajdonítja, mely apárúl fiúra, mint valamely igazság, axiómaképp ment át; mintsem annak józan s egészséges létét vagy nemlétét önerejével vizsgálná meg; inkább a régi szokás göröncsös útján izzad élte fogytáig, mintsem pillantatokig eszét fárasztaná egy kissé jobb szisztéma és simább út feltalálása végett. Széchenyi István
3. Ha valaki nem tekinti tulajdonának a természetet, hanem érzi, hogy annak csupán értelmes része, könnyen el tudja dönteni, hogy mit szabad és mit nem. Csányi Vilmos
4. Minél kevésbé őszinte az ember, annál inkább valószínû, hogy gondolata épkézláb, mert akkor nem másítja el se az akarata, se a vágya, se az előítélete. Oscar Wilde
5. Az emberek zöme, még azok is, akik a legbonyolultabb problémákat játszi könnyedséggel fogják fel, ritkán fogadja el a legegyszerûbb és legnyilvánvalóbb igazságot, ha annak következtében arra kényszerülne, hogy elismerje, mások előtt is büszkén hangoztatott és élete fonalába nagy gonddal, apránként beleszőtt megállapításai tévesek. Lev Tolsztoj
6. Az ember csak azokat a dolgokat képes értékelni, amiért meg kell szenvednie. Ha valamit túl könnyen megkap, nem is bánja annyira, ha elveszíti.
7. Csak azok merik és tudják ma élesen, tárgyilagosan, valóban kötöttség nélkül szemlélni a világot, akiknek érdeke, hogy megváltozzék. Ezek azonban alig mondhatják el, hogy mit látnak benne. Bálint György
8. Az ember (...) hajlamos rá, hogy a véleményét, ellenszenvét, sztereotípiáit, hiedelmeit, összeesküvés-elméleteit, ha úgy tetszik, vallását akkor sem változtatja meg, ha a saját szemével látja annak tételei ellenkezőjét.
9. Az embernek természet szerént hajlandósága és kívánsága vagyon az igazságra; de mégis mikor előtte volna, nem örömest fogadja azt bé; és midőn ő magát tőle megvonja, nem bosszonkodik érette.
10. Aki azzal dicsekszik, hogy sohasem változtatja meg a véleményét, az úgy tesz, mintha arra vállalkozna, hogy mindig nyílegyenes vonalban fog haladni. Együgyû az ilyen, hisz a csalhatatlanságban. Márpedig nincsenek elvek, csak események vannak; nincsenek törvények, csak körülmények vannak. A felsőbbrendû ember elfogadja az eseményeket és helyzeteket, hogy irányíthassa őket. Ha volnának szilárd elvek és törvények, a népek nem váltogatnák azokat úgy, ahogy mi inget váltunk. Az egyén nem köteles bölcsebb lenni egy egész nemzetnél. Honoré de Balzac