Az az ember, aki könnyed szárnyalással minden tudást körülrepked, s nem edzi megismerését higgadt és következetes alkalmazás által, (...) elveszti szemléletének biztonságát, derûjét, figyelmességét s a nyugodt, csendes, a valódi örömök iránt fogékony igazságszeretetet.

Kapcsolódó idézetek

1. Oly ember, ki az igazságban s erényben nincs kellően megszilárdulva, könnyen hajlandóvá lesz azon elvek és példák szerint gondolkozni és érezni, miket lát, hall vagy olvas. Andrássy István
2. Lehet, hogy nem jó az embernek, ha könnyû az élet? Ha megszokja, hogy minden pálma roskadozik a gyümölcsök alatt, és a szabad ég alatt is lehet éjszakázni, mindjárt elveszti az akaraterejét. A türelmes munka helyett (...) hozzászokik, hogy a véletlenben reménykedjen. Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
3. Ha egy kemény, hideg szívû ember (...) ritkán vagy sohasem néz lelke mélyére, és makacsul a közvélemény tükrében csillogó érdemei alapján ítéli meg önmagát, alig-alig juthat igazi önismeretre, csak úgy, ha elveszti becsületét és minden vagyonát. Nathaniel Hawthorne
4. Aki siet és mohón vadászik, nem ér rá a vadászsikert értéke szerint megbecsülni, nem ér rá boldognak lenni és az igazi vadászéletnek örülni, elmulasztja meglátni, észrevenni mindazt, ami a vadászatban a legszebb s amit néhány sor betûvel leírni, az avatatlannak megmagyarázni nem lehet. Nadler Herbert
5. Kell, hogy az embernek megadassék a képesség a szép felismerésére, a gyönyörûségre. Ezt elérheti, ha tisztán vannak tartva az érzései, ha szerényebben, kevesebb munkával megél s ráér a pihenésre s a pihenésben a bölcseletre, az isteni természet ismeretére. Ebben a kialakulásban él a mai ember, keresi az igazat, a szépet s önmagát... Keresi önmagát és az Istenbe vetett bizalmát. Az Isten megközelítésére feltétlenül szükséges, hogy az embernek tiszta legyen az érzése, befolyástalan a gondolatmenete. Csontváry Kosztka Tivadar
6. Nem igaz, hogy az ember a szenvedéstől megtisztul, jobb lesz, bölcs és megértő. Az ember hideg lesz, beavatott és közömbös. Mikor az ember, először életében, igazán megérti a végzetet, csaknem nyugodt lesz. Nyugodt és olyan különösen, félelmesen magányos a világban. Márai Sándor
7. Senki sem az eszével boldogul! Boldogulni éppen az ész féken tartásával lehetséges... aki ezt nem tudja, a saját okosságának válik áldozatává. Mert az okosság... nem egyéb, mint élénk, nyugtalan mûködése az elmének, nem egyéb, mint gyors válasz a kérdésekre. Az okosság meggondolatlan és hiú, szívesen tolakszik előre, hogy megmutassa magát. Különbözik mind a bölcsességtől, mind a tudástól. Nem mély, nem józan és nem tiszta. Szeszélyes és veszedelmes, mint a hirtelen támadt szélvihar. Su-La-Ce
8. Ha az ember nem látja a dolgok valódi értelmét, élvezetekkel tereli el a figyelmét. Viktor Emil Frankl
9. Ha az ember szorgalmasan keresgél valami után, aminek örülhet, el is felejti azt, amit tulajdonképpen kívánt. Eleanor Hodgman Porter
10. A haladáshoz erő kell, biztos tudás és fölséges nyugalom, nem bohóckodások; mély elmerülések, nem handabanda; igazságkutató ösztön, nem szemfényvesztő szándék. Harsányi Kálmán